Orbán Viktor Bosznia-Hercegovinában
Az Európai Unióval "sok baj van", "én is naponta harcolok ott", de ma nincs jobb nemzetközi keret, ahol a nemzetek meg tudnak erősödni, mint az EU. Hozzátette: mindent meg fog tenni, hogy minél közelebb kerüljenek a ma elérhető legjobb nemzetközi kerethez – tisztázta Orbán Viktor.
Utoljára frissítve: 2024. április 5. 15:09
2024. április 5. 11:55

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke négyszemközti megbeszélésükön Orbászváron (Banja Lukában) 2024. április 5-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A boszniai szerbek továbbra is számíthatnak Magyarország támogatására, a két nép egymásra van utalva - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a boszniai Banja Lukában pénteken, miután átvette a boszniai Szerb Köztársaság Érdemrendje láncon kitüntetést Milorad Dodiktól, a többségében szerbek lakta boszniai entitás elnökétől.

Hozzátette: az Európai Unióban hiányzik az a felismerés, hogy Európának szüksége a van szerbekre, a szerbek nélkül nincs európai biztonság, nincs stabilitás, nincs egészséges Európai Unió.
             
Hangoztatta: megtiszteltetés a kitüntetés, amely a barátság, a bizalom és jövőbe vetett kölcsönös optimizmus kifejezése is.
             
Orbán Viktor elmondta: a szerbekkel szembeni nemzetközi politikát méltánytalannak és igazságtalannak tartja, ezért mindig is kiállt a szerbek mellett a nemzetközi politikában.
             
Mint mondta, az Európai Unióval "sok baj van", "én is naponta harcolok ott", de ma nincs jobb nemzetközi keret, ahol a nemzetek meg tudnak erősödni, mint az EU. Hozzátette: mindent meg fog tenni, hogy minél közelebb kerüljenek a ma elérhető legjobb nemzetközi kerethez.
             
A miniszterelnök fontosnak mondta, hogy júliustól Magyarország tölti be az EU soros elnökségét. Ennek jegyében külön csapat foglalkozik Boszniával - húzta alá.
             
Mint mondta, már régen meg kellett volna születnie a döntésnek arról, hogy Bosznia-Hercegovina és Szerbia az EU tagja legyen, "évtizedeket vesztegettünk el".
             
Hangsúlyozta, hogy "egy keleti bővítés lázálma" sorolta hátrább a nyugat-balkáni bőv ítést. Kiemelte: a magyar álláspont az, hogy először ezt a bővítést be kell fejezni, és után lehet a nehezebb és bonyolultabb keleti iránnyal foglalkozni.
             
Kifogásolta Orbán Viktor azt is, hogy a boszniai ügyekbe külföldről próbálnak beavatkozni. Kijelentette, ezzel a folyamat elveszítheti a dinamizmust, politikai válság alakul ki, és mindez "leértékeli Európa munkáját". Ha kívülről avatkoznak be, az mindenkinek rossz, Európának is, a szerbeknek is, Boszniának is - fogalmazott.
             
A kormányfő hangoztatta, hogy Magyarország nagy jövő előtt álló területet lát a Nyugat-Balkánban, így a boszniai szerb entitásban is, ahol fontos befektetésekre nyílik lehetőség.
             
Méltatta a miniszterelnök a kétoldalú gazdasági együttműködést is. Kiemelte a már futó mezőgazdasági támogatási programot, valamint a kétoldalú pénzügyi együttműködést. Emlékeztetett arra, hogy pénteken üzleti fórumot is tartanak a két fél között Banja Lukában.
             
Megerősítette Orbán Viktor, hogy a magyar autópályarendszer érintett szakaszát "pillanatok alatt" átadják a horvát határig.
             
Méltatásában Milorad Dodik kiemelte: a boszniai Szerb Köztársaság napja alkalmából adományozott kitüntetést az a hozzájárulás indokolta, amelyet Orbán Viktor tett a kétoldalú kapcsolatok terén. Kiemelte a két fél barátságát, köszönetet mondott a folyamatos támogatásért, és hangoztatta: biztos benne, hogy közösen még jobb eredményeket tudnak elérni.
             
Mint mondta, szeretnék az emberek szintjén is erősíteni az együttműködést, azt további területekre terjesztik ki, mint az egyetemi szint, a sport és a turizmus területe.
             
A boszniai szerb elnök kiemelte: a magyar állam példakép arra, hogyan kell viszonyulni a családhoz, hogyan kell megtartani a hagyományos társadalmat.
             
Hangoztatta, hogy Európának erős vezetőkre van szüksége, és Orbán Viktor ilyen. Köszönetet mondott azért is, hogy a magyar kormányfő igazságosabb világért lép fel.
   
Orbán Viktor csütörtökön Szarajevóban tárgyalt Borjana Kristo boszniai miniszterelnökkel, és találkozott a bosznia-hercegovinai államszövetség vezetőivel - a bosnyák Denis Beciroviccsal, a szerb Zeljka Cvijanoviccsal és a horvát Zeljko Komsiccsal - is. Megbeszéléseik fő témái a magyar-boszniai kétoldalú kapcsolatok és aktuális európai ügyek voltak. Kristo köszönetét fejezte ki Orbán Viktornak, hogy Magyarország határozottan és fenntartások nélkül támogatja Szarajevó európai uniós integrációját, és kérte, hogy folytassák a jó gazdasági együttműködést a két ország között.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke kezet fog tárgyalásuk előtt Orbászváron (Banja Lukában) 2024. április 5-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

MTI
  • Ezt a harcot még nem vívtuk meg
    Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
  • Ellaposodott futball
    A válogatottra vonatkozólag a miniszterelnök mondott lényegeset, igaz, évekkel ezelőtt, és azóta sem ismételte meg. Eszerint a magyar nemzeti tizenegynek a világ tíz legjobb válogatottja közé kell kerülnie. Jelenleg a 32., de Marco Rossi talán elindíthatja csapatunkat a fölfelé vezető úton.
  • Nem ESZME-csere történt, hanem maszkcsere
    A mai neoliberálisok gyökerei olyanok, mint a tájidegen növényekéi, vagy elszáradnak, vagy invazív módon – a természet törvényei szerint – igyekeznek kiszorítani az őshonos, egészséges fajtákat – elemez Kövesdi Károly.
  • Bandung árnyékában
    Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
  • Budapesten lesz a nyugati világ csúcstalálkozója
    Egy héttel ezelőtt a keleti világnak volt egy csúcstalálkozója Kazanyban, ahol a BRICS-nek nevezett országok (Kína, Oroszország, India, Brazília, Dél-Afrika) gyűltek össze, kibővülve további államokkal. Összejöttek a keletiek, és eldöntötték, hogy mit csinálnak, jövő héten Magyarországon pedig összejönnek a nyugatiak - szólt az EPC-csúcsról.
MTI Hírfelhasználó