A Szent István-misének hosszú évekre visszanyúló hagyománya van, és sok magyar hívőt szólít meg Ausztriában és szerte a Kárpát-medencében. A legutóbbi mise egy évvel ezelőtt, 2023-ban lett sokak kérésére újra megtartva a Stephansdom altemplomában.
2024. július 31. 12:30
Magyar zarándokok a Stephansdomban egy korábbi misén – volksgruppen.orf.at
Az államalapító Szent István királyunk ünnepéhez kapcsolódó szentmisét a Szent István-székesegyházban, a Stephansdomban tartjuk meg, ahol a szent király ereklyéjét is őrzik – jelentette a Gondolának a bécsi Kalála-Club. A hagyományosan augusztus 20-i Szent István-nap után megtartott szentmise a magyar államalapítás előtt tiszteleg.
Ez alkalommal utolsó királyunk, Boldog IV. Károly ereklyéje is jelen lesz a Szentmisén. Boldoggá avatásának 20. évfordulóján a budapesti Szent István Bazilika ereklyetartója a IV Károly herma Bécsbe és Rómába is ellátogat, hogy azután az október 21.-i ünnepre visszatérjen Budapestre.
explorial
A Szent István-mise hagyománya
A Szent István-misének hosszú évekre visszanyúló hagyománya van, és sok magyar hívőt szólít meg Ausztriában és szerte a Kárpát-medencében. A legutóbbi mise egy évvel ezelőtt, 2023-ban lett sokak kérésére újra megtartva a Stephansdom altemplomában. Idén a Kárpát-medencei hívektől is érkezett további igény a hagyomány folytatására, a székesegyház plébánosa kérésére pedig a mise ismét a Stephansdom fenti nagy szentélyében kerül megtartásra.
A szentmise időpontja: 2024. augusztus 24., szombat 12 óra
A szentmise jelentősége
A szentmise központi alakja első szent királyunk, Szent István király, aki mind államalapítóként, mind hitéleti szempontból különösen jelentős nemzetünk életében és napjaink európai viszonylatában is.
Hite, amellyel a kereszténységet választotta, kiemelkedő módon támogatta életművét. Öröksége Magyarország és a magyar egyház számára mindig is meghatározó volt és a mai napig is érvényes.
A korábbi évekhez hasonlóan, meghívtunk egy jeles főpásztort a Szentmise bemutatására.
Idén Dr. Kiss-Rigó László, Szeged-csanádi megyéspüspök hirdet igét az összegyűlt zarándokoknak.
A szertartás végén sor kerül a Nemzet Kenyerének megáldására és szétosztására.
A zenei szolgálatot az ünnepi liturgián a Szegedi Dóm Szent Gellért Együttese végzi.
Szólistái: Kriszta Kinga (szoprán), Busa Gabriella (alt), Horváth István (tenor), Szélpál Szilveszter (basszus).
Vezényel Szamos Szabolcs, a Filharmónia Magyarország ügyvezető igazgatója.
Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
Az amerikai elnökválasztás óta a „main-stream” módosulni látszik. Erre utal, hogy a nagy bankok egymással versenyezve hagyják el a Net-Zero límakartellt, és csoportosítják át a befektetéseiket a sokat szidott fosszilis energia bizniszbe. És ez bizony nagy baj, mert ha nem csurog a pénz a dekarbonizációra és a zöld energia programokra, akkor ez a hajó el fog süllyedni.
"Ha egy konzervatív, patrióta kormány tizedennyi gaztettet követne el, akkor Brüsszelben már az összes létező jogállamisági eljárást elindították volna, így viszont, hogy mindezt egy Brüsszelnek feltétlen hűséges kormány teszi, senki egy rossz szót sem szól" - hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Aki kábítószerfüggővé válik, annak az élete csődbe jut, csak a kábítószer megszerzésével tud foglalkozni. A terjesztők ellen, akik abból élnek, hogy elveszik mások életét, jövőjét, a legkíméletlenebbül fel kell lépni - hangsúlyozta Rétváro Bence.
Donald Trump 14 nap alatt néhány intézkedéssel máris a feje tetejére állította a világot. "Amerikában vége van a gender-őrületnek, vége van a globalista Soros-szervezetek finanszírozásának, vége van az illegális migrációnak, és vége van az orosz-ukrán háború támogatásának is. Vagyis vége van mindennek, amit a brüsszeli bürokraták az elmúlt években megpróbáltak lenyomni a torkunkon" - írta a kormányfő.
Az amerikai elnökválasztás óta a „main-stream” módosulni látszik. Erre utal, hogy a nagy bankok egymással versenyezve hagyják el a Net-Zero límakartellt, és csoportosítják át a befektetéseiket a sokat szidott fosszilis energia bizniszbe. És ez bizony nagy baj, mert ha nem csurog a pénz a dekarbonizációra és a zöld energia programokra, akkor ez a hajó el fog süllyedni.
