Budapest meg tud rendezni egy olimpiát
2024. szeptember 25. 11:27

Juan Antonio Samaranch Salisachs spanyol pénzügyi elemző, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) alelnöke interjút ad az MTI munkatársának a Várkert bazárban 2024. szeptember 24-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Ifjabb Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) alelnöke szerint Budapest és Magyarország "bizonyosan" képes lenne otthont adni 2036-ban, vagy azután a nyári játékoknak, de a következő megpályázható eseményre rengeteg érdeklődés érkezik majd, így a magyar fővárosnak komoly küzdelemre kell készülnie.

A 64 éves sportvezető az Európai Unió Tanácsa magyar elnöksége alkalmából rendezett sportvezetők nemzetközi konferenciáján tartott előadást kedden, amelyet követően az MTI-nek adott interjúban azt mondta, jelenleg rendkívül összetett feladat az olimpiarendezésre jelentkezni.

"Szükség van egy jó pályázati anyagra, aztán kell egy nagyon jó csapat, ami egyébként itt rendelkezésre áll, hiszen kiváló szakemberek vannak Magyarországon, akiknek ráadásul óriási tapasztalata van a nemzetközi sportesemények rendezését illetően. Mindezek mellett a sikerhez az is kell, hogy a jelentkező ország és város megragadja a számára legjobb lehetőséget és legyen némi szerencséje is" - fogalmazott Samaranch, aki egy saját maga által átélt példát említett.

Elmondta, hogy Madriddal sorozatban háromszor pályáztak, de egyik esetben sem jártak sikerrel, aztán többször nem próbálkoztak, és végül a NOB a következő három olimpiát pályázati versengés nélkül ítélte oda Párizsnak, Los Angelesnek, valamint Brisbane-nek.

"Jelenleg hivatalos érdeklődés Budapest részéről nem érkezett, és mivel 2034-ig ki vannak osztva a rendezési jogok, először 2036-ért lehetne indulni. Jól ismerem a magyar fővárost és az országot is, amelyekről azt kell mondjam, hogy az egyik legfontosabb város és ország a világ sportja szempontjából, de Európában minden kétséget kizáróan. Itt óriási a tapasztalat a nagy világesemények megszervezésében, valamint megvan a szenvedély és a kompetencia is ehhez, ezért egyáltalán nem lennék meglepve, ha rövidesen hivatalos érdeklődés is érkezne Magyarországtól a NOB-hoz"
- fogalmazott a Nemzetközi Öttusa Szövetség (UIPM) alelnöki posztját is betöltő Samaranch.

Kiemelte, hogy a magyar rendezési szándékot jelenleg minden nemzetközi sportági szakszövetségnek nagyon komolyan fontolóra kell vennie, bármilyen sportágról is legyen szó.

"Budapestnek és az országnak minden a rendelkezésére áll egy olimpia megrendezésére, és bizonyosan meg is tudná rendezni az eseményt, de nagyon komoly küzdelemre kell készülnie, ha úgy dönt, hogy versenybe száll valamelyik nyári játékokért" - jelentette ki.

Az öttusában zajló változtatásokról - a lovaglás lecserélése az akadályversenyre - a spanyol sportvezető azt mondta, nélküle az öttusa nemhogy hosszabb, de rövidebb távon sem maradt volna az ötkarikás programban, sőt, azonnal eltűnt volna a világ sportjából.

"A megfelelő időpontban hajtottuk végre a legjobb megoldást, a novemberben sorra kerülő kongresszuson pedig feladatunk lesz kialakítani, hogy sportszerű és attraktív módon vezessük be az akadályversenyt a számok közé, mert a sportág olimpiai jövőjét ezzel tudjuk csak biztosítani. Mint mindenhol máshol az életben, az ördög itt is a részletekben rejlik, azonban biztos vagyok abban, hogy bár nehéz, de kiváltképp szükséges lépést tettünk a helyes irányba" - fogalmazott.

Samaranch az idei párizsi olimpiáról és paralimpiáról úgy vélekedett, rendkívül fontos volt, hogy az olimpiai mozgalmat visszaállítsák az őt megillető helyre a koronavírus-járvány miatt nagyon nehéz tokiói, valamint a gazdasági körülmények miatt kihívásokkal teli riói játékok után.

Azt mondta, nagy köszönettel tartoznak a francia szervezőknek a nyári eseményekért, a most bemutatkozott sportágakat illetően pedig kiemelte, hogy azért is fontos a jelenlétük, mert a fiatalabb generációk számára is relevánsnak kell maradnia az olimpiának.

"A városi sportok a programban maradnak, de azt nem gondolom, hogy leváltanák a tradicionális sportágakat, hiszen az egyik legfőbb cél éppen az, hogy a játékokon minden sportnak ott legyen a helye" - hangsúlyozta.

A korábbi NOB-elnök fia egyike annak a hét jelöltnek, aki versenybe száll a NOB elnöki posztjáért tavasszal. Erről kijelentette, hogy az olimpizmus egyetemességét mindenképpen meg akarja tartani, mert ez az egyik eszköze annak, hogy a világ fiatalságát össze tudják hozni.

"Jelenleg több mint 55 háborús konfliktus zajlik világszerte, de nem csak azok, amelyekről az újságokban olvasunk. Ezek drámával, szenvedéssel, menekültek sokaságával járnak, ezért kritikus fontosságú megtartanunk a már eddig is képviselt egyetemességet. Ha ezt megtesszük, akkor meg tudjuk mutatni, hogy a világ különböző tájairól érkező sportolók igenis békében tudnak egymás mellett élni, miközben a pályán a közösen kialakított és elfogadott szabályok betartásával küzdhetnek egymás ellen" - mondta.

Hozzátette: "a konfliktusok és az ellentétek korában az a feladatunk, hogy reményt adjunk arra vonatkozóan, hogy sokkal több minden van jelen az életünkben, ami összehoz minket, mint ami megkülönböztet egymástól."

További fontos teendőként nevezte meg, hogy a NOB lépést tartson a technológiai fejlődéssel, amely meglátása szerint nagy mértékbe irányítja a világot, valamint azt is, hogy az ifjú generációk számára érdekessé, izgalmassá, relevánssá tegyék az olimpiai játékokat.

"Önmagában nem a játékok, mint esemény a lényeges, hanem erre egy olyan kommunikációs eszközként kell tekintenünk, amelyen keresztül az olimpiai értékeket tudjuk közvetíteni" - fogalmazott ifjabb Juan Antonio Samaranch.

Borítókép: Budapest, 2024. szeptember 24. Juan Antonio Samaranch Salisachs spanyol pénzügyi elemző, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) alelnöke interjút ad az MTI munkatársának a Várkert bazárban 2024. szeptember 24-én. MTI/Koszticsák Szilárd

MTI
Címkék:
  • Bandung árnyékában
    Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
  • Ezt a harcot még nem vívtuk meg
    Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
  • Harcolnunk kell azért, hogy magyarként élhessünk
    "Ma az elmékért és lelkekért folyik a harc” - hangsúlyozta, és rámutatott, hogy ebben az anyaországiak hátországbeliként úgy tudják támogatni a külhoni magyarokat, hogy erőforrásokat biztosítanak „az eredményes védekezéshez szükséges alap, bástyák, árkok megépítésére”.
  • A józan hang politikája
    A kormányfő elmondta, a helyzet egyértelmű katonai értelemben, ha az amerikaiak kiszállnak az ukránok mögül, akkor Európa nincs abban a helyzetben, hogy a siker leghalványabb esélyével is támogathassa Ukrajnát, nem beszélve a vesztes háború támogatásának pénzügyi-gazdasági következményeiről.
  • „Erkölcs legyen a munkánk talpköve…”
    Szerintünk a kultúra egy nemzet igazi alkotmánya. Nem pusztán tudás, művészi teljesítmény, hanem életünket szabályozó elv. A művészetnek, csakúgy mint a tudománynak, vannak fejedelmei, hercegei. A hamis egyenlősdi mindnyájunkat züllesztő közönségességet eredményez.
MTI Hírfelhasználó