Idén első alkalommal a programsorozat keretében bemutatkoznak az Akadémia úgynevezett zászlóshajó programjai is, így az érdeklődők megismerhetik a Lendület Program, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj által támogatott kutatások, valamint az MTA nemzeti kutatási programjainak eredményeit.
2024. november 3. 09:21
Bolyai János – magyar-iskola
Hétfőn kezdődik a Magyar Tudomány Ünnepe, amelynek során egy hónapon át több száz tudománynépszerűsítő programmal várja az érdeklődőket a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a fővárosban, vidéken és a határokon túl.
Az Akadémia közleménye szerint a tudomány ünnepi előadásokon egyebek mellett szó lesz arról, milyen lesz az Egyesült Államok az elnökválasztás után, milyen kihívásokkal néz szembe Európa, továbbá előadások hangzanak el a fúziós kutatások helyzetéről, a természeti veszélyek előrejelzéséről és még arra is választ kaphatnak az érdeklődők, hogy lesznek-e valaha az ember társai a robotok.
A programsorozat központi eseményeit a fővárosban az MTA-székház felújítása miatt a Humán Tudományok Kutatóházában tartják. Az itt zajló programokat élőben közvetítik az MTA YouTube-csatornáján, és felvételről is megtekinthetőek lesznek.
Az egy hónapos rendezvény nyitóünnepségének idén a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara ad helyet november 4-én, ahol az egybegyűlteket először Erdei Anna, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, az MTÜ Programtanácsának elnöke köszönti, de beszédet mond Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora is. Az eseményen Kemenesi Gábor víruskutató A virológia 100 éve a járványok tükrében címmel tart nyitóelődást.
November 5-én kezdődik a Tudományünnep+ néven ismertté vált, kiemelt eseménysorozat, amelyet nemcsak a helyszínen, hanem élő adásban is figyelemmel követhetnek az érdeklődők. A Tudományünnep+ programban idén is a közvéleményt aktuálisan leginkább foglalkoztató témákat dolgozzák fel a közreműködők dinamikus stílusban.
A program részeként Bali János matematikus, zeneszerző, furulya- és fuvolaművész a budapesti szabadzene-szcénáról tart előadást, a brexittel és tágabb értelemben a dezintegráció problémakörével foglalkozik Halmai Péter közgazdász, Romsics Gergely történész pedig az Egyesült Államok utóbbi évtizedeinek társadalmi-gazdasági folyamatait elemzi. Stipsicz András matematikussal a hétköznapi értelemben nehezen megragadható négydimenziós térben kalandozhatnak az érdeklődők, Perczel András biokémikus pedig Gyógyír a kemofóbiára: miért nem veszélyes a kémia? címmel tart előadást a molekulák világáról.
A tudományünnepen több előadás is hallható lesz a fúziós kutatások helyzetéről, a természeti veszélyek előrejelzéséről, valamint arról, hogy milyen hatással vannak az általános melegedési trendek az időjárási és éghajlati szélsőségekre.
A fenntarthatóság rendszerszintű megközelítésével foglalkoznak a Forró fenntarthatósági kérdések interdiszciplináris tükörben című kétnapos rendezvény előadói, akik a jog, a mezőgazdasági termelés, az akkumulátortechnológia és a pszichológia oldaláról is számba veszik az aktuális trendeket, kockázatokat, lehetőségeket.
Idén első alkalommal a programsorozat keretében bemutatkoznak az Akadémia úgynevezett zászlóshajó programjai is, így az érdeklődők megismerhetik a Lendület Program, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj által támogatott kutatások, valamint az MTA nemzeti kutatási programjainak eredményeit.
A rendezvény pécsi nyitóünnepségét élőben közvetítik az MTA YouTube-csatornáján, a rendezvénysorozat teljes programja a tudomanyunnep.hu oldalon érhető el. A tájékoztató szerint minden program díjmentesen látogatható, de a helyek korlátozott száma miatt regisztrációhoz kötött.
A Magyar Tudomány Ünnepét 2003 óta szervezik meg, arra emlékezve, hogy Széchenyi István 1825. november 3-án birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elődjének számító Tudós Társaság megalapításához.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Aleksandar Vučić bejelentette, hogy Szerbia titkosszolgálatai együttműködnek az orosz hírszerzéssel, miután felmerült, hogy Brüsszel egy új „Maidan” kirobbantására készül Szerbiában.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Harcosok órája online műsorban kedden kifejtette, hogy Ukrajnában csak akkor lehet igazságos békéről beszélni, ha biztosítják a nemzeti kisebbségek jogait. Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok támogatásából a magyar kormány nem enged, és a közösség legitim képviselője továbbra is a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
"A jogállam célja, hogy garantáljuk népünk biztonságát. Ahol kiskorú lányokat rendszerszinten használnak fel gyilkosságokhoz, ott a jogállam halott" - írta Orbán Viktor.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
