Interjúnk után pár órával, péntek este érkezett a rossz hír, hogy egy autó hajtott emberek közé a kelet-németországi Magdeburgban egy karácsonyi vásárban. Ma már tudjuk, eddig négy felnőtt és egy kilencéves gyermek is az életét vesztette a tömeges gázolásban, a további kétszáz sérült közül negyvenegynek súlyos az állapota. Az elkövető egy szaúd-arábiai származású 50 éves férfi. A bűncselekmény indítéka továbbra sem ismert, de a férfi feltehetően elégedetlen volt a szaúdi menekültekkel való németországi bánásmóddal az ügyész szerint.

 

- Milyen formában ünneplik, ünnepelhetik-e a keresztények a karácsonyt azon országokban ahol a keresztények hitük miatti üldöztetése rendkívül nagy vagy akár szélsőséges mértéket ölt?

 

- A világon a legnépesebb vallás a kereszténységé, és talán ebből eredeztethető az a matematikai következmény, hogy kisebbségben is keresztények vannak a legtöbben a világon. A keresztényeket egyrészt olyan radikális eszmék követői üldözik, amelyek vallási hivatkozásokkal de lényegüket tekintve politikai szélsőséges mozgalmak keretében nyomják el, üldözik a más hitűeket. Ilyen például az iszlamizmus vagy dzsihadizmus. Előfordul, hogy nem keresztény többségű országokban, ahol az ateista, a marxista vagy egy diktatórikus hatalom nyomja el a vallási kisebbséget és a keresztényeket, az alapvető emberi jogaik sérülnek ennek a közösségnek, sőt szisztematikus és rendszerszintű diszkriminációt szenvednek el, vagy akár a népirtást is elérő erőszakos üldöztetés zajlik ellenük. Ez megmutatkozik abban is, ahogy a diszkriminált vagy üldözött keresztények a karácsonyt ünnepelhetik-e, illetve, hogy mit jelent a karácsony megünneplése ezekben az országokban. Vannak olyan országok, ahol a karácsony nyilvános megünneplése, főleg közösségben és templomban, a szó szoros értelmében egyet jelent az életveszéllyel.

 

Az Open Doors listája alapján is, a legsúlyosabb keresztényüldözést idén is Észak-Koreából mutatták ki. Észak-Koreában általában véve jellemző, hogyha egy embernél Bibliát találnak, vagy tiltott módon, közösségben keresztény imádságos alkalmat tartanak, és ajtakapják őket, akkor halálos büntetéssel sújtják ezeket az embereket, vagy a teljes rokonságukkal együtt munkatáborokba küldik, ami gyakran halálos büntetéssel egyenértékű.

 

Sajnos a Hungary Helps programban azt is tapasztalhatjuk, hogy a keresztényellenes terrortámadások, jellemzően a keresztény ünnepek, húsvét, pünkösd és karácsony idején csúcsosodnak ki. Sokszor kapunk hírt terrorista támadásokról.

 

Észak-Nigériában például a Boko Haram, vagy más dzsihadista terroristák rendszeresen rajtaütnek karácsonyi istentiszteleteken, szentmiséken. Sajnos minden évben kapunk híreket terrortámadásokról, elrabolt papokról, és csak reménykedni tudunk abban, hogy az idei lesz az első karácsony, amikor Nigériából nem kapunk rossz hírt. Sajnos nincs semmilyen olyan folyamat, tendencia, ami alapján bízhatunk abban, hogy ez egy erőszakmentes karácsony lesz Nigériában, de reménykedünk.

 

- Miként látja Szíria tekintetében a keresztények helyzetét? Szíria új vezetője szerint az ország nem jelent veszélyt más országokra és befogadóbb útra lép.

 

- Ha az elmúlt heteknek a történéseit nézzük egy magát kimondottan iszlamistának valló szervezet átvette Szíria nagy része fölött a hatalmat, kiszorítva az Aszad-rezsimet, és ennek a mozgalomnak a vezetői több ígéreteket tettek arra, hogy a keresztények biztonságban élhetnek a továbbiakban Aleppó, Homsz, Damaszkusz városában, és Szíria más településein. A hatalom eddig tartotta ezt az ígéretét, viszont magának a mozgalomnak a tagjai, a milicistái, azok például Aleppóban azzal kezdték az új keletű uralmukat, hogy a karácsonyfákat ledöntötték, a karácsonyi díszeket leszaggatták, ami önmagában nem mérhető össze az erőszakos keresztényüldözéssel, ugyanakkor egy nyomási fenyegetést jelent a szíriai keresztény közösségre is.

 

Az általános tapasztalat, hogy a keresztények szerte a nagyvilágban az üldöztetés ellenére is nyilvánosan megvallják a hitüket, látogatják a szentmiséket és az istentiszteleteket karácsonykor, vállalva az ezzel járó veszélyt, és akár a mártírságra is fölkészülve örvendeznek a Megváltó születésének.

 

- Milyen módon van jelen Európában a keresztényüldözés? Ma már az adventi vásárokat kiemelten védik. Németországban a karácsonyfát valahol "ünnepfaként" árulják, a frankfurti karácsonyi vásáron idén már védőüveg mögött vannak a betlehemes figurák. (Interjúnk után pár órával pedig megtörtént a tragédia, a kelet-németországi Magdeburgban emberek közé hajtott egy szaúdi férfi egy karácsonyi vásárban - a szerk.)

 

- Európa kapcsán nem szoktam keresztényüldözésről beszélni, mert úgy érzem, hogy az relativizálná azt a tömeggyilkos keresztény üldöztetést, amit Afrikában, Ázsia egyes országaiban megtapasztalnak a Krisztus-hívők. Ugyanakkor a keresztényellenesség Európában egyre erősebb, és ahogy a kérdés is rávezet valamennyire, ennek két formája van. Az egyik az erőszakos keresztényellenesség, amelyik valóban csúcsosodik Karácsony idején, a másik pedig az eltörlés kultúrája, ami minden keresztény hivatkozást, és így a hagyományos értelemben vett karácsonynak az ünneplését is megpróbálja eltörölni, a keresztény hagyományt kizárni, visszamenőlegesen is megmásítani és utána szankcionálni azokat, akik nem hajlandók ebben részt vállalni.

 

Az erőszakos cselekedetek tekintetében valóban az elmúlt években gyarapodó számú, iszlamista hátterű és sokszor kifejezetten keresztény vallásellenes terrortámadásokat érdemes felidézni. Több példa volt arra, amikor karácsonyi vásárokat támadtak meg halálos áldozatokkal járó terrortámadásokon keresztül, de a kisebb mértékű támadásokat sem szabad elfelejteni és elbagatellizálni. Például két-három évvel ezelőtt Franciaországban egy betlehemező gyerekkórust dobáltak meg kövekkel. Az elkövetők ebben az esetben nem iszlamisták voltak, hanem szélsőségesen keresztényellenes baloldali anarchisták.

 

Karácsony idején a köztéri karácsonyfák és betlehemek elleni támadások ma már sajnos mindennaposak Európában. Franciaországban átlagban 2-3 keresztény helyszín elleni vandál támadásról számolnak be az év minden napján, de karácsonykor ebből még több van.

 

A másik veszély az eltörlés kultúrája, ez a szélsőséges szekularizmus, amely a sokszínűségre, a toleranciaára hivatkozik, de valójában a keresztény hagyománynak az eltörlésével próbálja eltörölni a karácsony ünneplését. Angolul és más nyelveken a karácsony szó az kifejezetten Krisztus születésére utal. Ezért van az, hogy megpróbálják megmásítani az ünnepnek az elnevezését, ezzel is megpróbálni eltörölni a keresztény lényegét. Valakik odáig mennek, hogy szankcionálni akarják azokat, akik ennek ellenére boldog karácsonyt kívánnak a Krisztusra utaló külföldi megnevezéseivel a karácsonynak.

 

Ugye emlékszünk arra, amikor még idejében napvilágot látott a Vera Jourova vezette eu-s bizottságnak az a terve, hogy az Európai Unió intézményeiben betiltanák a boldog karácsony üdvözlést, és ehelyett kötelezően évszakhoz illő („season greatings”) jókívánságokat kellett volna az európai uniós intézményekben dolgozóknak egymásnak kívánniuk, és munkajogi szankcióval sújtották volna azokat, akik ennek ellenére boldog karácsonyt kívánnak. De ki tudja azt felmérni, hogy a világban hányakat sújtottak már különböző munkahelyeken már szankcióval vagy illették őket keresetlen szavakkal azért, mert boldog karácsonyt kívántak.