Ismét megtisztul az Ipoly - 500 önkéntes áll a természet szolgálatába
Augusztus 7. és 10. között zajlik az V. Nagy Ipoly-takarítás, ahol közel 500 önkéntes fog össze, hogy megtisztítsa az Ipoly folyót és környékét – vízen és parton, határokon innen és túl.
2025. augusztus 6. 18:36
A teremtésvédelmi akció nyitórendezvényét Drégelypalánkon tartották, ahol a szervezők és közéleti szereplők tartottak sajtótájékoztatót. A Duna-Ipoly Sportegyesület és a Pro Civitate Dei Egyesület közös szervezésében megvalósuló esemény mára határon átnyúló példává vált az összefogásra.
175 kilométer tisztább jövő
Az idei évben is az Ipoly 175 kilométeres szakaszán zajlik a szemétszedés – vízen és parton egyaránt. A munkában résztvevő közel 500 önkéntes közül a vízi munkálatokban 257 fő vesz részt, míg a part menti szakaszokat 200 fő önkéntes járja be. A szemétszedést 128 kajak és kenu segíti, a hulladék elszállítását pedig két hulladékgazdálkodási vállalat végzi térítésmentesen.
Az akcióhoz 16 magyarországi és 36 felvidéki település csatlakozott – köztük tíz Nógrád vármegyei.
Rigó Dávid, Drégelypalánk polgármestere a megnyitón elmondta: nagy jelentősége van annak, hogy már ötödik alkalommal valósul meg a határokon átívelő összefogás az Ipoly mentén. Szerinte ez az esemény nemcsak helyi ügy, hanem egy olyan szimbolikus cselekedet, amely megmutatja, hogy közösen igenis lehet tenni a környezetért. „A teremtett világ védelme nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is – a jövő generációiért.” – fogalmazott.
A KDNP számára a környezet megóvása nem politikai, hanem erkölcsi ügy
A sajtótájékoztatón dr. Juhász Hajnalka, a KDNP Pest vármegyei elnöke hangsúlyozta: az éghajlatváltozás nem ismer határokat, és a válasz sem lehet más, mint az önkéntességen és összefogáson alapuló cselekvés. Kiemelte, hogy a Nagy Ipoly-takarítás szemléletváltásra hív, amelyben mindenki egyénileg, de közösségben tesz a teremtett világ védelméért.
Beszédében arra is felhívta a figyelmet, hogy a megelőzés legalább olyan fontos, mint a cselekvés, és ez az akció jó példát mutat a következő generációknak is. Mint mondta:
„A teremtett környezet megóvása a keresztény ember számára alapérték.”
A közösség megtartó ereje
Balla Mihály, országgyűlési képviselő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ipoly-takarítás sokkal több, mint hulladékgyűjtés: ez a kezdeményezés jó példa arra, hogyan tudnak közösségek közösen tenni a környezetükért. Kiemelte, hogy az évek során kialakult együttműködések és az összefogás nemcsak a természet védelmét szolgálják, hanem erősítik a helyi közösségeket is – országhatárokon átívelően.
Egyre kevesebb szemét – egyre nagyobb hatás
A program öt éve alatt szemmel látható eredményeket hozott: a szervezők tapasztalatai szerint évről évre kevesebb hulladék kerül elő az Ipoly medréből és partjáról. Ez a pozitív tendencia azt mutatja, hogy a környezettudatosság és a példamutatás meghozza gyümölcsét.
A kezdeményezés nem csupán a természet, hanem a közösség számára is érték. Gubík László, a felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség elnöke szerint az ilyen programok erősítik a nemzeti összetartozást, és megmutatják, hogyan válhat a környezetvédelem a közös jövő alapjává.
Családi nap, közösségi élmény és záróesemény
Hidvégi Vince, az esemény főszervezője elmondta, hogy az akciót 2018-ban egy Interreg-pályázat alapozta meg, amelynek segítségével sok eszközt tudtak beszerezni a résztvevő települések. Idén már harmadik alkalommal rendeznek családi napot, amelyre szombaton az ipolytölgyesi kikötőben várja az érdeklődőket.
A hulladék elszállítását idén is a Mohu MOL Zrt. és a szlovák Marius Pedersen cég biztosítja, térítésmentesen.
A takarítás végén, vasárnap Letkésen tartják a zárórendezvényt, ahol ünnepélyesen is megköszönik az önkéntesek munkáját.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
