Élete legmeghatározóbb produkciójának a magyarországi musicaljátszás egyik legnagyobb sikerét, a Macskák bemutatását tartja, ez egyben pályájának egyik csúcsa.
2025. január 7. 11:12
Szirtes Tamás – magyarkurir/madachszinhaz
A magyarországi musicaljátszás egyik legnagyobb sikerét aratta a Macskák bemutatásával a ma 80 éves Szirtes Tamás. A Kossuth-díjas színházi rendező, színigazgató január 7-én tölti be nyolcvanadik születésnapját.
Édesapja, Szirtes László Lakner bácsi Gyermekszínházának táncmestere, táncos-komikusa és segédrendezője volt, később filmgyári felvételvezetőként olyan filmekben működött közre, mint a Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935) vagy az Érik a búzakalász (1938). A második világháború után csaknem húsz filmben dolgozott gyártásvezetőként, köztük a Valahol Európában (1947), a Beszterce ostroma (1948), a Rokonok (1954), a Budapesti tavasz (1955) és a Mese a 12 találatról (1956) című alkotásokban.
Szirtes Tamás 1968-ban végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendezői szakát Major Tamás osztályában, majd a budapesti József Attila Színházban kezdett el dolgozni. 1972-ben a Miskolci Nemzeti Színház tagja lett, ahonnan egy év után a fővárosi Madách Színházhoz szerződött.
1977 és 2005 között a Színház és Filmművészeti Főiskola (2000-től egyetem) tanára volt.
2004-ben kinevezték a Madách Színház igazgatójává, ami egyben az Erzsébet körúti teátrum profilváltásával járt. Vezetése alatt az intézményben 25 musical, zenés játék kapott helyet a repertoáron. Elsőként Dürrenmatt Herkules és az Augiász-istálló című vígjátékát állította színpadra 1967-ben, amelyet egy évvel később Claude Magnier Mona Marie mosolya című zenés darabja és Kopányi György Neveletlen példakép című vígjátéka követett. A pályán eddig eltöltött több mint öt és fél évtized alatt évente átlagosan három-négy előadást vitt színpadra, de volt olyan év, amikor rendezőként hét előadást jegyzett.
Bemutatóinak száma a darabfelújítások nélkül is megközelíti a százat. Repertoárján klasszikus és modern szerzők – Brecht, Agatha Christie, Goldoni, Rolf Hochhuth, Hubay Miklós, Victor Hugo, Janikovszky Éva, Karinthy Ferenc, George S. Kaufman, Moldova György, Moliere, Molnár Ferenc, Müller Péter, Nemeskürty István, Németh László, Ránki György, Sarkadi Imre, Jean-Paul Sartre, Shakespeare, Neil Simon, Bernard Slade, Szakonyi Károly, Szép Ernő, Szomory Dezső és Oscar Wilde – művei egyaránt szerepeltek.
Élete legmeghatározóbb produkciójának a magyarországi musicaljátszás egyik legnagyobb sikerét, a Macskák bemutatását tartja, ez egyben pályájának egyik csúcsa. Andrew Lloyd Webber zeneszerző T. S. Eliot verseiből írt, Romhányi József által magyarra fordított és Seregi László koreográfiájával előadott musicaljét 1983. március 25-én láthatta először a közönség a Madách Színházban.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
