A böjt a XI. századig olyan szigorú volt, hogy késő délutánig nem ettek semmit, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.
2025. március 4. 21:32
Tamás József nyugalmazott segédpüspök (jobb) beszél a húsvétvasárnapi ételszentelésen Csíkszereda főterén 2024. március 31-én. A hagyomány szerint a katolikus hívők a húsvéti sonkára, kalácsra, tojásra és a borra kérnek áldást. MTI/Veres Nándor
Szerdán kezdődik a nagyböjt, a húsvétra készülés negyvennapos időszaka. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus feltámadásának megünneplésére készülnek a "hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével" - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia MTI-hez eljuttatott, keddi közleményében.
A közleményben rámutatnak: a lemondás a húsról önmagában nem tekinthető böjti cselekménynek.
A hús fogyasztása az ókori, középkori ember számára ritka, ünnepi alkalomnak számított, így a lemondás róla alkalmas kifejezése volt a bánatnak és az önmegtagadásnak.
A modern ember a böjti időszakban felteheti magának a kérdést, mi az az érték, szokás az életében, amihez általában ragaszkodik és amiről az "Isten előtti meghajlás jeleként" lemondana.
Kitértek arra: a negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A vasárnapot az egyház nem tekinti böjti napnak, mivel e napon Jézus feltámadását ünneplik. A VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, hamvazószerdától húsvétvasárnapig a böjti napok száma így éppen negyven.
A böjt a XI. századig olyan szigorú volt, hogy késő délutánig nem ettek semmit, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.
Mára az egyház enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak egyszer étkezhetnek és még kétszer vehetnek magukhoz élelmet.
Magyarországon ez a szabály abban a formában honosodott meg, hogy csak háromszor lehet étkezni és egyszer jóllakni. E két napon és a nagyböjt többi péntekén az egyház arra kéri 14 évesnél idősebb tagjait, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst - írták.
A görögkatolikus egyházban hamvazószerda előtti hétfőn megkezdődik a nagyböjti időszak - tették hozzá.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
