A szabadságért meg kell küzdeni
Latorcai Csaba rámutatott, 1848-ban Bécsnek is megvoltak a kegyencei itthon, és "ugyanúgy ma is látunk kegyenceket, akik a haza érdekét néhány, asztalról nekik odalökött morzsáért elárulják".
2025. március 15. 13:34

Latocai Csaba - archívMTI/Lehoczky Péter

A magyar szabadságot sem 1848-ban, sem 1956-ban, sem 1990-ben nem adták ingyen, és ma sem tarthatjuk meg azt, ha nem teszünk érte - jelentette ki a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) parlamenti államtitkára szombaton Sátoraljaújhelyen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott városi ünnepségen.

Latorcai Csaba úgy fogalmazott, 1848-ban "a bürokrácia és a szurony" Bécsből érkezett és hatalmaskodott, Kossuthék a bécsi kamarilla szabadságunkat elnyomó hatalma ellen léptek föl. Azt mondta, ma a bürokrácia és a kamarilla egy másik fővárosba, Brüsszelbe költözött, a bajonett pedig az Európai Unió irányából mered ránk, és követeli, hogy menjünk, de legalábbis finanszírozzuk mások háborúját.

A politikus rámutatott, 1848-ban Bécsnek is megvoltak a kegyencei itthon, és "ugyanúgy ma is látunk kegyenceket, akik a haza érdekét néhány, asztalról nekik odalökött morzsáért elárulják".

Kijelentette, Bécs 1848-as és Brüsszel 2025-ös magyar kegyencei között annyi a különbség, hogy az akkoriak néhány ezer holdas földbirtok reményében fordultak a nemzet ellen, a maiak pedig abban bíznak, hogy "a disznófejű nagyúr az asztalról odagurít nekik néhány száz vagy néhány ezer dollárocskát".

Latorcai Csaba szerint ebből az a tanulság, hogy kell küzdenünk szabadságunkért és szuverenitásunkért itthon és a "a birodalom fővárosában is".

Úgy fogalmazott, március idusa a magyar szuverenitás ünnepe, és legyen világos az, hogy Magyarország nem az Európai Unió ellen, hanem annak érdekében politizál.

Az az unió, ahová beléptünk, nem akart minket háborúba küldeni, nem akarta a gyermekeinket érzékenyíteni genderügyben és nem tette tönkre a saját gazdaságát az alapjában elhibázott energiapolitikával, felelőtlenül félretervezett zöld átállással.

Harminc éve azt gondoltuk, hogy Európa a jövőnk, ma pedig azt valljuk, hogy mi vagyunk Európa jövője.

"Mi azt a ma szabad szemmel alig látható Európát akarjuk visszaszerezni, amelyhez Széchenyi, Kossuth, Batthyány és Deák kapcsolta hazánkat, azt, amelyhez a kegyetlenül hazug és igazságtalan 20. században Bethlen István, majd Antall József fűzte sorsunkat"
- jelentette ki.

Az államtitkár rámutatott, ki kell tartanunk a szólás-, a véleménynyilvánítás szabadsága, a nemzeti közösségek egyenjogúsága és a gazdasági verseny szabadsága mellett. Úgy fogalmazott, jogunk van a békéhez és ahhoz, hogy megmondjuk, kiket engedünk be hazánkba és kik nevelhetik gyermekeinket.

A politikus ünnepi beszédében rámutatott, Sátoraljaújhely hű bástyája a magyarságnak, mert "Kazinczy Ferenc városában" értik és érzik a magyar sorsot és tudják is rá a választ: szorgalom kell és hazaszeretet.

Szamosvölgyi Péter, a zempléni város polgármestere ünnepi köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy méltónak kell lenni 1848/49 hőseinek tetteihez, akik a szabadságunk és megmaradásunk érdekében csatamezőn vagy vértanúként haltak meg. Emlékeztetett, Kossuth Lajos és Andrássy Gyula is a városban és a térségben dolgozott és tett a magyar szabadságért.

A Kossuth Lajos Művelődési Központban rendezett megemlékezésen az Árpád-házi Szent Margit Katolikus Iskola és Óvoda mutatott be ünnepi műsort Három szín címmel.

MTI
Címkék:
  • Méregzöld klímaőrület
    Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
  • Klímakonszenzus
    A Földön található hatalmas mennyiségű víz halmazállapot-változásainak köszönhetően működik a Föld-légkör rendszerben egy olyan természetes önszabályozó mechanizmus, amelynek a hatására kialakul a fizikailag lehetséges maximális üvegházhatás, amely tovább már nem növelhető, akármennyi széndioxidot bocsátunk ki.
  • Ma szellemi szabadságharcot vívunk
    A testvériséget is másként értelmezik Brüsszelben, "az új Bécsben", mint Budapesten - hívta fel a figyelmet Soltész Miklós. Szerinte a testvériséget az Európai Unió központjában úgy képzelik el, hogy jó, ha két rokon nemzet "egymást halomra gyilkolja, és városait romba dönti", hiszen akkor mind a fegyverek eladásából, mind az újjáépítésből úgymond "testvériesen" húzhatnak hasznot.
  • A jövő független nemzeteké
    Azon a napon a magyar szabadság formát nyert, alakot öltött, megtestesült és eljött közénk; március 15. a magyarok minden nemzedéke számára örökre megjelölt nap és ez így marad, amíg egyetlen magyar is él a földön - rögzítette a kormányfő.
  • A szabadságért meg kell küzdeni
    Latorcai Csaba rámutatott, 1848-ban Bécsnek is megvoltak a kegyencei itthon, és "ugyanúgy ma is látunk kegyenceket, akik a haza érdekét néhány, asztalról nekik odalökött morzsáért elárulják".
MTI Hírfelhasználó