Rasszizmus Európában: magyarok kitelepítése szülőföldjükről
Míg a magyarországi szlovákok önként jelentkezhettek, addig a felvidéki magyarokat kijelölték és erőszakkal telepítették ki. Velük az első vasúti szerelvény 1947. április 12-én indult el - jegyezte meg Szili Katalin.
2025. április 12. 22:35
terrorhaza.hu/fortepan
A kitelepítésre emlékezés segít abban, hogy az utókor soha ne felejtse el, milyen fájdalmas következményekkel járhat, amikor egy közösség bűnössé kikiáltása megfosztja az embereket otthonaiktól, a szülőföldtől - mondta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából tartott rendezvényen szombaton Budapesten.
A Rákóczi Szövetség által szervezett megemlékezésen Szili Katalin közölte, az emléknap arra hívja fel a figyelmet, hogy "ne felejtkezzünk meg azokról a férfiakról és nőkről, gyermekekről, idősekről, akiknek a hontalanság, a fájdalom, az elválasztottság volt osztályrészük".
A miniszterelnöki főtanácsadó úgy vélte, történetük nemcsak egy szomorú múlt része, hanem egy mostanáig ható figyelmeztetés is, hogy a béke, az összetartozás és az emberek közötti megértés sokkal fontosabb, mint bárminemű politikai indíttatású megosztottság.
Rámutatott, hogy az emléknap nemcsak egy történelmi esemény visszaidézése, hanem figyelmeztetés és lehetőség is arra, hogy "tanuljunk a múltból és tisztelettel, méltósággal forduljunk a jövő felé".
Szili Katalin beszédében felidézte a kitelepítéshez vezető folyamat több állomását.
Szólt arról is, míg a magyarországi szlovákok önként jelentkezhettek, addig a felvidéki magyarokat kijelölték és erőszakkal telepítették ki. Velük az első vasúti szerelvény 1947. április 12-én indult el - jegyezte meg.
Kiemelte, hogy a lakosságcsere-egyezmény egyértelműen az őslakos magyarság kiűzetését szolgálta a Felvidékről.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kassai kormányprogram részeként közzétett Benes-dekrétumok a kollektív bűnösségükre hivatkozva tették jogfosztottá a felvidéki magyarokat.
Kitért az európai jogrendre is, amelynek szerinte a fundamentuma az emberi méltóság tiszteletben tartása és amellyel összeegyeztethetetlen a kollektív bűnösség elve. Amíg az Európai Unió egy tagállamában a kollektív bűnösséget rögzítő jogszabály a jogrend része lehet, addig hiteltelen az európai közösségtől minden, az emberi jogok és a jogállami alapértékek tekintetében mások irányába megfogalmazott bármilyen kritika - jelentette ki Szili Katalin.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke elmondta, hogy 78 évvel ezelőtt indult el a Felvidékről az első szerelvény olyan emberekkel - köztük idősekkel, fiatalokkal, gyerekekkel -, akiknek egyetlen bűnük volt: "magyarul gondolkoztak, magyarul beszéltek és magyarul imádkoztak".
Hozzátette, hogy a kitelepítések miatt több mint 100 ezer magyar ember kényszerült elhagyni szülőföldjét.
Az esemény zárásaként Gubík László, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke elmondta: a bűn akkor tetőződik be, amikor elfelejtik, ezért erkölcsi és közösségi kötelesség is emlékezni.
MTI
A történelem ismétli önmagát: az évforduló napján a felvidéki Somorján aranyérmet nyert a bírkózó Losonzi Dávid, a díjkiosztás után a szlovák rendezők a felénél elvágták a magyar Himnuszt.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
"Most itt is gyaníthattuk, hogy vannak olyan európai parlamenti képviselők, akiktől nem áll távol a gondolat, hogy a saját hazája ellen dolgozzon" - fűzte hozzá Orbán Viktor.
Veres András megjegyezte: a mai média világában pár másodpercre lehet az emberek figyelmét lekötni, de az Istennel való kapcsolat nem lehet egy pillanatnyi élmény része, az tartós, mély figyelmet igényel.
Bécs városa által idén is felmérés készült az általános és középiskolások között a vallási meggyőződésükről. Az eredmény sokkoló: a diákok többsége ma már muszlim hitű, nem keresztény.