Rasszizmus Európában: magyarok kitelepítése szülőföldjükről
Míg a magyarországi szlovákok önként jelentkezhettek, addig a felvidéki magyarokat kijelölték és erőszakkal telepítették ki. Velük az első vasúti szerelvény 1947. április 12-én indult el - jegyezte meg Szili Katalin.
2025. április 12. 22:35
terrorhaza.hu/fortepan
A kitelepítésre emlékezés segít abban, hogy az utókor soha ne felejtse el, milyen fájdalmas következményekkel járhat, amikor egy közösség bűnössé kikiáltása megfosztja az embereket otthonaiktól, a szülőföldtől - mondta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából tartott rendezvényen szombaton Budapesten.
A Rákóczi Szövetség által szervezett megemlékezésen Szili Katalin közölte, az emléknap arra hívja fel a figyelmet, hogy "ne felejtkezzünk meg azokról a férfiakról és nőkről, gyermekekről, idősekről, akiknek a hontalanság, a fájdalom, az elválasztottság volt osztályrészük".
A miniszterelnöki főtanácsadó úgy vélte, történetük nemcsak egy szomorú múlt része, hanem egy mostanáig ható figyelmeztetés is, hogy a béke, az összetartozás és az emberek közötti megértés sokkal fontosabb, mint bárminemű politikai indíttatású megosztottság.
Rámutatott, hogy az emléknap nemcsak egy történelmi esemény visszaidézése, hanem figyelmeztetés és lehetőség is arra, hogy "tanuljunk a múltból és tisztelettel, méltósággal forduljunk a jövő felé".
Szili Katalin beszédében felidézte a kitelepítéshez vezető folyamat több állomását.
Szólt arról is, míg a magyarországi szlovákok önként jelentkezhettek, addig a felvidéki magyarokat kijelölték és erőszakkal telepítették ki. Velük az első vasúti szerelvény 1947. április 12-én indult el - jegyezte meg.
Kiemelte, hogy a lakosságcsere-egyezmény egyértelműen az őslakos magyarság kiűzetését szolgálta a Felvidékről.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kassai kormányprogram részeként közzétett Benes-dekrétumok a kollektív bűnösségükre hivatkozva tették jogfosztottá a felvidéki magyarokat.
Kitért az európai jogrendre is, amelynek szerinte a fundamentuma az emberi méltóság tiszteletben tartása és amellyel összeegyeztethetetlen a kollektív bűnösség elve. Amíg az Európai Unió egy tagállamában a kollektív bűnösséget rögzítő jogszabály a jogrend része lehet, addig hiteltelen az európai közösségtől minden, az emberi jogok és a jogállami alapértékek tekintetében mások irányába megfogalmazott bármilyen kritika - jelentette ki Szili Katalin.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke elmondta, hogy 78 évvel ezelőtt indult el a Felvidékről az első szerelvény olyan emberekkel - köztük idősekkel, fiatalokkal, gyerekekkel -, akiknek egyetlen bűnük volt: "magyarul gondolkoztak, magyarul beszéltek és magyarul imádkoztak".
Hozzátette, hogy a kitelepítések miatt több mint 100 ezer magyar ember kényszerült elhagyni szülőföldjét.
Az esemény zárásaként Gubík László, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke elmondta: a bűn akkor tetőződik be, amikor elfelejtik, ezért erkölcsi és közösségi kötelesség is emlékezni.
MTI
A történelem ismétli önmagát: az évforduló napján a felvidéki Somorján aranyérmet nyert a bírkózó Losonzi Dávid, a díjkiosztás után a szlovák rendezők a felénél elvágták a magyar Himnuszt.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.