A budapesti vb-t, amely Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye lesz, augusztus 19. és 27. között rendezik a Nemzeti Atlétikai Központban, valamint az utcai futó- és gyalogló versenyeknek otthont adó Hősök terén.
2023. július 8. 00:01
A női 5000 méteres gyaloglás döntője a 128. Atlétika Magyar Bajnokságon a Nemzeti Atlétikai Központban 2023. július 7-én. MTI/Mónus Márton
A nőknél Takács Boglára, a férfiaknál pedig Boros Bence nyerte 100 méteres síkfutást a 128. atlétikai országos bajnokság nyitónapján a Nemzeti Atlétikai Központban.
A férfiaknál kisebb meglepetésre a 2001-es fedett Eb-n elődöntős és hosszú sérülés után visszatérő Boros Bence volt a leggyorsabb, 10.50 mp-ces idejével öt századdal előzte meg a címvédő Illovszky Dominikot. A hölgyeknél ugyanezen a távon Takács Boglárka országos csúcstartó diadalmaskodott, mögötte a gáton országos rekorder Kozák Luca 10.45 mp-ces egyéni csúccsal és ezüstéremmel hangolt a szombati 100 méteres gátfutásra.
A női gerelyhajítók versenyében Szilágyi Réka nem indult, az Európa-bajnoki negyedik távollétében pedig 58,06 méterrel Moravcsik Angéla nyerte az ob-t.
Palkovits István gyakorlatilag végig egyedül versenyzett 3000 méteres akadályfutásban, és bár időeredményével nem volt elégedett, a stadionnal viszont annál inkább.
"Igazán jó fekvése van a pályának, nekem nagyon tetszett bár egy kicsit kevés víz volt a vizes árokban, de futás közben nem foglalkoztunk vele" - mondta az MTI-nek Palkovits.
Az Európa-bajnoki bronzérmes Madarász Viktória idei legjobbjával győzött 5000 méteres gyaloglásban, ezzel megszerezte 12. magyar bajnoki címét, és Palkovitshoz hasonlóan értékelte a pályát.
"Sok Mondo-pályán versenyeztem már, de ez tényleg a legjobbak közé tartozik" - hangsúlyozta Madarász.
Az ob az első verseny a világbajnokságra épült Nemzeti Atlétikai Központban. Amint a bajnokság sajtótájékoztatóján elhangzott, tesztelték többek között az akkreditációs zónákat, a büféket, vagy a dobóatléták Benz típusú ketrecét, melyből összesen három van Európában. Most avatták fel versenyen a bemelegítőpályát a Kis-Duna túloldalán, a Csepel-szigeten, ahonnan elektromos autókkal hozták át az atlétákat a stadionba.
A budapesti vb-t, amely Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye lesz, augusztus 19. és 27. között rendezik a Nemzeti Atlétikai Központban, valamint az utcai futó- és gyalogló versenyeknek otthont adó Hősök terén.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
