A Patrióták lehetnek a jövő kereszténydemokratái? - Interjú Nádor Koppány Zsomborral
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
2025. szeptember 18. 17:30
Orbán Viktor korábban itt, Tusnádfürdőn fogalmazta meg, hogy az illiberális demokrácia után kereszténydemokrata alapokra kell helyezni Magyarországot. Hogyan értelmezhető ez ma, 2025-ben?
A kereszténydemokrácia lényege, hogy nem pusztán tiltakozásokat vagy küzdelmeket jelenít meg, hanem pozitív értékeket: szolidaritást, szubszidiaritást, perszonalizmust. Ezeket kell a 21. századi kihívások nyelvére lefordítani – teremtésvédelem, család, nemzeti szuverenitás, emberkép. A miniszterelnök kijelentése azért is jelentős, mert a kereszténydemokrácia vállalása sokkal inkább egy értékalapú építkezést jelent, nem pusztán harcot valami ellen.
Az Európai Unió alapítását is ehhez köti?
Egyértelműen. Az Európai Unió nem csak gazdasági projektként született a második világháború után, hanem kereszténydemokrata békeprogramként is. Adenauer, De Gasperi vagy Robert Schuman mind hitvalló keresztény politikusok voltak, akik az egyház társadalmi tanítására építettek. Ez a szellemi alap az, ami nélkül a tartós megbékélés nem valósulhatott volna meg.
Miben tud a magyar kereszténydemokrácia hozzáadott értéket nyújtani Európának?
Több ponton. Egyrészt Barankovics István hagyatéka mutatja, hogy nálunk a kereszténydemokrácia kezdettől nemcsak hívószavakban, hanem mélységében épült az egyházi társadalmi tanításra. Másrészt a magyar modell ökumenikus, nem egyetlen felekezethez kötött, és az elmúlt másfél évtizedben bizonyította, hogy képes sikeresen integrálódni a nagyobb politikai közösségbe - miközben megtartja keresztény értékalapját.
Sokan azt mondják, hogy a nyugat-európai kereszténydemokrata pártok elmozdultak ettől az örökségtől...
Így van. A német CDU átalakulása (ami az 1968-as folyamatok után kezdődött és a Merkel éráig tart), majd a liberális és gender-irányzatok térnyerése egy arcvesztett folyamatot indított el. Az Európai Néppártban még mindig vannak hitvalló kereszténydemokrata politikusok, de az egész már nem azt képviseli, amit az 1950-60-as években. Ezért is fontos, hogy újra elgondolkodjunk a kereszténydemokrácia európai jövőjén.
Ezt a szerepet töltheti be a Fidesz-KDNP által is alapított Patrióták Európáért pártcsalád?
Bennük megvan a potenciál. A Patrióták ma még inkább szuverenista küzdelmekkel és jobboldali konzervatív értékekkel azonosíthatók, de hosszú távon felmutathatják azt a kereszténydemokráciát, amit az Európai Néppárt valaha képviselt. A kulcskérdések – család, emberi élet, antropológia – körüli szellemi küzdelmek adják majd a 21. század kereszténydemokráciájának igazi tartalmát.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Az új uniós költségvetés tervezete, amely szinte korlátlan lehetőséget adna az uniós tisztviselőknek a nemzeti kormányok zsarolására, újabb példája azoknak a lépéseknek, amelyek a nemzetállami függetlenség teljes felszámolását célozzák.
Az Európai Parlament újabb döntése „erkölcsi csődjének új fejezete” – fogalmazott Latorcai Csaba államtitkár, aki szerint Brüsszel politikai alapon akadályozza a magyar igazságszolgáltatást és elnézi a baloldali erőszakot.
Több mint 100 keresztény és humanitárius szervezet, köztük a Christian Solidarity Worldwide (CSW), a nemzetközi közösséget sürgeti, hogy biztosítson biztonságos menekülési útvonalakat a súlyosan ostromlott szudáni El Fasher város lakói számára.
Interjú Firtl Mátyással, az ismert kereszténydemokrata politikussal, aki a modern parlamentarizmus történetében a leghosszabb ideig betöltött egyéni mandátummal rendelkező képviselő Sopronban és térségében.