A Patrióták lehetnek a jövő kereszténydemokratái? - Interjú Nádor Koppány Zsomborral
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
2025. szeptember 18. 17:30
Orbán Viktor korábban itt, Tusnádfürdőn fogalmazta meg, hogy az illiberális demokrácia után kereszténydemokrata alapokra kell helyezni Magyarországot. Hogyan értelmezhető ez ma, 2025-ben?
A kereszténydemokrácia lényege, hogy nem pusztán tiltakozásokat vagy küzdelmeket jelenít meg, hanem pozitív értékeket: szolidaritást, szubszidiaritást, perszonalizmust. Ezeket kell a 21. századi kihívások nyelvére lefordítani – teremtésvédelem, család, nemzeti szuverenitás, emberkép. A miniszterelnök kijelentése azért is jelentős, mert a kereszténydemokrácia vállalása sokkal inkább egy értékalapú építkezést jelent, nem pusztán harcot valami ellen.
Az Európai Unió alapítását is ehhez köti?
Egyértelműen. Az Európai Unió nem csak gazdasági projektként született a második világháború után, hanem kereszténydemokrata békeprogramként is. Adenauer, De Gasperi vagy Robert Schuman mind hitvalló keresztény politikusok voltak, akik az egyház társadalmi tanítására építettek. Ez a szellemi alap az, ami nélkül a tartós megbékélés nem valósulhatott volna meg.
Miben tud a magyar kereszténydemokrácia hozzáadott értéket nyújtani Európának?
Több ponton. Egyrészt Barankovics István hagyatéka mutatja, hogy nálunk a kereszténydemokrácia kezdettől nemcsak hívószavakban, hanem mélységében épült az egyházi társadalmi tanításra. Másrészt a magyar modell ökumenikus, nem egyetlen felekezethez kötött, és az elmúlt másfél évtizedben bizonyította, hogy képes sikeresen integrálódni a nagyobb politikai közösségbe - miközben megtartja keresztény értékalapját.
Sokan azt mondják, hogy a nyugat-európai kereszténydemokrata pártok elmozdultak ettől az örökségtől...
Így van. A német CDU átalakulása (ami az 1968-as folyamatok után kezdődött és a Merkel éráig tart), majd a liberális és gender-irányzatok térnyerése egy arcvesztett folyamatot indított el. Az Európai Néppártban még mindig vannak hitvalló kereszténydemokrata politikusok, de az egész már nem azt képviseli, amit az 1950-60-as években. Ezért is fontos, hogy újra elgondolkodjunk a kereszténydemokrácia európai jövőjén.
Ezt a szerepet töltheti be a Fidesz-KDNP által is alapított Patrióták Európáért pártcsalád?
Bennük megvan a potenciál. A Patrióták ma még inkább szuverenista küzdelmekkel és jobboldali konzervatív értékekkel azonosíthatók, de hosszú távon felmutathatják azt a kereszténydemokráciát, amit az Európai Néppárt valaha képviselt. A kulcskérdések – család, emberi élet, antropológia – körüli szellemi küzdelmek adják majd a 21. század kereszténydemokráciájának igazi tartalmát.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
