A katolikusok inkább a CDU/CSU-ra, a protestánsok az SPD-re szavaztak a német választáson
A katolikusok inkább a CDU/CSU-ra szavaztak, míg a protestánsok az SPD felé fordultak a 2025-ös németországi választásokon. Ezzel szemben a vallástalanok leginkább a baloldali Die Linke és BSW pártokat részesítették előnyben.
2025. március 3. 18:34
Február 23-án Németországban, országszerte mintegy 49 500 választópolgárt kérdeztek meg, miután leadták szavazatukat, hogy meghatározzák a vallási hovatartozással kapcsolatos szavazási preferenciáikat. Németországban 2023-ban a lakosság kevesebb mint fele volt egyháztag: körülbelül 24 százalékuk volt katolikus és 22 százaléka protestáns.
A katolikusok és a protestánsok másképp szavaztak a németországi választásokon, mint a lakosság. Ez derül ki a Forschungsgruppe Wahlen által, a választás napján végzett felmérésekből. A jelentés szerint a CDU/CSU a katolikus szavazók körében 39%-ot ért el, míg a teljes szavazótáborban jóval alacsonyabb, 28,5 százalékos volt a részaránya. Más volt a helyzet a protestánsok körében. Közülük 29 százalék szavazott a Friedrich Merz kancellárjelölt vezette CDU/CSU pártszövetségre. A vallási hovatartozással nem rendelkezők körében 22 százalék tette ezt - olvasható a Pro keresztény média magazin összefoglalójában.
A választásokon több protestáns szavazott a Szociáldemokrata Pártra (SPD), mint ahogyan az, az általános lakosság körében volt tapasztalható. A KNA katolikus hírügynökség szerint minden ötödik protestáns (20%) az SPD-re szavazott. Az országos eredményben az SPD 16,4 százalékot ért el. Olaf Scholz kancellár pártjára kevesebb katolikus (15%) és felekezeten kívüli (14%) szavazott, a teljes lakosság körében elért eredménynél.
Az egyházi kötődésű szavazók közül körülbelül minden ötödik szavazott az AfD-re (katolikusok 18 százaléka, protestánsok 20 százaléka). Azon szavazók közül, akik azt nyilatkozták, hogy nincs vallási hovatartozásuk, körülbelül minden negyedik (24%) tette ezt. A lakosság körében az AfD és annak élvonalbeli jelöltje, Alice Weidel a szavazatok 20,8 százalékát kapta.
Ha a Zöldek szavazóinak támogatásáról van szó, nincs különbség a katolikusok és a protestánsok között. Körülbelül minden tizedik (11%) egyházi hovatartozással bíró szavazó a Robert Habeck kancellárjelölt vezette pártra szavazott. A zöldek végül a szavazatok 11,6 százalékát szerezték meg országosan. A párt jobban teljesített a felekezeten kívüliek körében (14%), mint a teljes lakosság körében.
A baloldali Die Linke 8,8 százalékkal ismét bejutott a Bundestagba. A Heidi Reichinnek jelölt által vezetett párt azonban kisebb támogatottságot kapott az egyházi hátterű választók körében, mint a lakosság körében. A katolikusok öt százaléka, a protestánsok hét százaléka szavazott rájuk. A párt lényegesen népszerűbb volt a vallási hovatartozás nélküliek körében, mint a lakosság körében. A csoport 12 százaléka szavazott a Die Link pártra.
A Christian Lindner vezette FDP a választáson csak húszból egy katolikust (5%) voksát tudta megszerezni. Összességében a párt nem tudta elérni az öt százalékos küszöböt, és a 4,3 százalékos végeredménnyel nem jutott mandátumhoz. A protestánsok és a felekezeten kívüliek 4 százaléka szavazott az FDP-re.
A Sahra Wagenknechtnek (BSW) sem sikerült elérnie az öt százalékos határt. A párt végül a szavazatok 4,97 százalékát tudta megszerezni. A vallási hovatartozás nélküliek 6 százaléka, a katolikusok három százaléka és a protestánsok négy százaléka szavazott a BSW-re.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
A Szegedi Tudományegyetem azt írta: idei nemzetközi eredménye is jól mutatja kiemelkedő oktatási, kutatási, gyógyítási, művészeti tevékenységét, aktív társadalmi szerepvállalását, nemzetközi és hazai kutatókkal és intézményekkel folytatott meghatározó együttműködéseit.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
Putyin és Trump egyebek között a kétoldalú gazdasági együttműködésről és globális biztonsági kérdésekről is tárgyalni fog, majd közös sajtótájékoztatót tart. Usakov szerint a tárgyalások időtartamát még nem határozták meg, ez a két elnök döntésétől függ majd.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
