A magyar nyelv terjesztése közügy. Balassi Bálint csodálatos nyelvezetű és minden tekintetben modern költőnk. De ez nincs annyira benne a köztudatban. Hogy egy egyiptomi költő fölfedezi és népszerűsíti, minden hálánkat megérdemli.
2023. november 11. 19:25
Balázs Géza magyar nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár beszédet mond a magyar nyelv napja alkalmából rendezett díjátadó ünnepségen a Magyar Nemzeti Színházban 2023.11.11. magyarhirlap/Budapest fotó: Purger Tamás
Hétköznapjainkat tölti meg, egy adott napon mégis kifejezetten megünnepeljük: ma van a magyar nyelv napja. Balázs Géza nyelvész professzort kérdezte a Gondola.
– Professzor úr, noha minket, magyarokat több évezrede kiszolgál, mégis mindig újítani kell. A magyar nyelv miért különösen alkalmas a megújulásra?
- Hogy különösen alkalmas-e a magyar nyelv a megújulásra, nem tudom. Hogy alkalmas, azt tudom, mert figyelem, használom, és olykor magam is alakítom ösztönösen, sőt szakmai elkötelezettségből tudatosan is. Talán csak annyi a titok, hogy a magyar nyelv egy nagyon élő, nagyon rugalmas nyelv, és Kazinczyék óta tudjuk, hogy fejleszthető.
– Nagy értékünk a sportnyelv, a XX. század első felében végbement nyelvújítás kincseit azonban eltüntetik. A hátvéd, a fedezet, a csatár helyett a hibátlan, de bárgyú védő, középpályás, támadó szerepel a közleményekben, a közvetítésekben pedig a szörnyszülött pressing. Érdemes-e, lehet-e és hogyan tudatosítani, hogy a régebbi szóleleményeket is meg kell becsülni?
- Erre már biztosabb válaszom van: ami egyszer megvan a nyelvben, és jó, és használható, és kiállta az idő próbáját, azt ne hagyjuk elveszni. A XX. század eleji sportnyelvújítás sikeres volt, nemzedékek használták az akkor alkotott szavakat, miért kellene ezeket lecserélni? Azt értem, hogy valaki szeretne egyéni nyelvi stílust felmutatni, de ha lehet, akkor ne a jól bevált magyar szavak leváltásával kezdje.
– Egy kairói arab művész, Abdallah Abdel Ati Abdel Salam Mohamed Al-Naggar lefordított 29 Balassi-verset, a magyar vitézi költő művei eddig egyáltalán nem voltak arabul olvashatók. Ez az irodalomtörténeti mérföldkő miért magasodhat fel a magyar nyelv napján is?
- A magyar nyelv terjesztése közügy. Balassi Bálint csodálatos nyelvezetű és minden tekintetben modern költőnk. De ez nincs annyira benne a köztudatban. Hogy egy egyiptomi költő fölfedezi és népszerűsíti, minden hálánkat megérdemli. És talán ráébreszt bennünket arra: olvassunk gyakrabban Balassit. Itt persze ennek nyelvi vonatkozása fontos: legyünk büszkék arra, hogy van nekünk olyan 16. századi költőnk, aki ma is olvasható: mind a költő teljesítménye, mind a magyar nyelv nagyszerűsége folytán.
Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
Munkásságodat a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével (2005) és Czine Mihály-díjjal (2009) ismerték el. Az utóbbi másfél évtizedben Te már odaátra gyűjtöttél érdemeket. (Korábban is azt tetted!) Rád igaz, hozzád illő igehely: „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam…” (2Tim 4, 7-8)
Magyarország, mint a világ tíz legnyitottabb gazdaságának egyike nem érdekelt a blokkosodásban, de érdekelt abban, hogy a nemzetközi intézményrendek kommunikációs csatornaként működjenek - rögzítette dr. Latorcai János.
Soltész Miklós a II. Összmagyar Középiskolás Táborban újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott, a táborban töltött egy hét alatt a fiatalok érezhetik, hogy a nyelv mennyire összeköti őket, érkezzenek akár Észak- vagy Dél-Amerikából, Japánból, Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról vagy az anyaországból.