Freund Tamás köszöntőjében az Akadémiát olyan önszervező, meritokratikus, morális-intellektuális rendszernek nevezte, amelynek egyedülálló mozgósító, támogató, legitimáló és stabilizáló-fenntartó ereje van a nemzet javát szolgáló törekvések számára.
2023. május 8. 20:07
Vékás Lajos, az MTA rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar professor emeritusa (b) átveszi az Akadémiai Aranyérem kitüntetést Freund Tamástól, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökétől az MTA 196. közgyűlésén a tudós testület fővárosi székházában 2023. május 8-án. MTI/Soós Lajos
Akadémiai elismeréseket - Akadémiai Aranyérmet, Akadémiai Díjakat, Wahrmann Mór-érmet - adott át Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a köztestület 196. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén Budapesten.
A tudós testület ülése Freund Tamás elnöki köszöntőjével kezdődött, aki kiemelte: “Csak érdemi akadémiai szerepvállalás és az akadémia és a kormányzat közötti együttműködés hozhatja el a kormányzati ciklusokon túlmutatóan stabil, kiszámítható és hatékony nemzeti KFI rendszert, és az eredmények nemzetet erősítő hasznosulását”.
Freund Tamás elnök beszédet mond a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 196. közgyűlésén a tudós testület fővárosi székházában 2023. május 8-án. MTI/Soós Lajos
Freund Tamás köszöntőjében az Akadémiát olyan önszervező, meritokratikus, morális-intellektuális rendszernek nevezte, amelynek egyedülálló mozgósító, támogató, legitimáló és stabilizáló-fenntartó ereje van a nemzet javát szolgáló törekvések számára.
Mint mondta, ez kiemelten igaz a kutatás-fejlesztés-innováció politikára, de valójában érvényes minden tudományos és technológiai megalapozást igénylő szakpolitikai, társadalmi, gazdasági és nemzetstratégiai kezdeményezésre is.
“Ez a meggyőződés hatotta át első elnökjelölti programomat, az elmúlt három évet, és megválasztásom esetén ennek érvényesítésére törekszem a következő három évben is” – hangsúlyozta.
Az Akadémiai Aranyérmet idén Vékás Lajosnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Kar professor emeritusának adományozta az MTA Elnöksége. Az életműdíjnak számító kitüntetést évente egy akadémikus kapja meg kiemelkedő tudományos, közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői munkássága elismeréseként.
Vékás Lajos a polgári jog teljes spektrumát lefedő, valamint az összehasonlító magánjogban is úttörő, nemzetközileg is elismert kutatásai és elméleti tudományos munkássága mellett a jogtudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazásában is meghatározó szerepet játszott: munkássága jelentős mértékben hozzájárult többek között a polgári jog újrakodifikálásához. Mindezek mellett kiemelkedő felsőoktatási tevékenységéért, számos tudományos mű és a jogi felsőoktatásban széles körben alkalmazott tankönyv megalkotásáért, továbbá társadalomtudományi alelnökként az MTA tudományos életben betöltött szerepének megőrzésében való aktív közreműködéséért adományozták neki az Akadémia legrangosabb kitüntetését.
Kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként Akadémiai Díjban részesült Abért Miklós, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa; Battistig Gábor, a Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Villamosmérnöki Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója; Fábián István, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének egyetemi tanára; Moldvay Judit, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa, a Semmelweis Egyetem egyetemi magántanára; Molnár Antal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főigazgató-helyettese, igazgatója; Németh Péter, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézet tudományos főmunkatársa; Posta Katalin Andrea, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézet igazgatója, a Mikrobiológia és Alkalmazott Biotechnológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára; Szerb László András, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar egyetemi tanára, a Kvantitatív Menedzsment Intézet igazgatója, a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola vezetője és Szunyogh László a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Intézete Elméleti Fizika Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.
Megosztott Akadémiai Díjat kapott Juhász Gábor, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének tudományos tanácsadója és Vellai Tibor András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Genetikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.
Wahrmann Mór-érmet adományoztak Éry Gábornak, az Ericsson Magyarország korábbi vezérigazgatójának.
A külhoni magyar tudósok tevékenységét elismerő Arany János-életműdíjat ebben az évben Cvetićanin Pintér Líviának, az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara professor emeritájának adományozta az Elnökség.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Mivel nem vagyunk „bevándorlóország”, idehaza talán nem is értjük igazán, milyen elfojtott indulatokat korbácsolt fel Amerikában az Irina Zarucka és a Charlie Kirk kettős gyilkosság.
Aleksandar Vučić bejelentette, hogy Szerbia titkosszolgálatai együttműködnek az orosz hírszerzéssel, miután felmerült, hogy Brüsszel egy új „Maidan” kirobbantására készül Szerbiában.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Harcosok órája online műsorban kedden kifejtette, hogy Ukrajnában csak akkor lehet igazságos békéről beszélni, ha biztosítják a nemzeti kisebbségek jogait. Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok támogatásából a magyar kormány nem enged, és a közösség legitim képviselője továbbra is a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
