A magyar tehetségek beépítése és a klubok hosszú távú gondolkodása az MLSZ-ösztönzés legfontosabb célja - hangzott el azon a háttérbeszélgetésen, amelyet Barczi Róbert, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) sportigazgatója tartott.

fb

"Amelyik klub vállalja, hogy több magyart és fiatalt épít be a csapatába, az több forráshoz jut a központi bevételekből. Azok a csapatok juthatnak tehát komolyabb pénzügyi forrásokhoz, amelyek nem csak rövidtávon gondolkodnak és külföldi játékosok megvásárlásával akarnak előnyt szerezni versenytársaikkal szemben, hanem azok, akik vállalják, hogy a tehetséges játékosokat felfedezik, kinevelik, képzik és magasabb szinten versenyeztetik" – idézte az m4sport.hu beszámolója Barczi Róbertet.

Mint kiderült, az első- és másodosztályban lejátszott kilenc forduló számai alapján az elmúlt évekhez képest is további növekedést mutathatnak majd a magyar és fiatal labdarúgók játékpercei a most zajló idényben.

Az MLSZ májusi közgyűlésén fogadta el a 2025 és 2030 közötti időszak stratégiáját, amelynek céljai között szerepelt "a magyar és a fiatal labdarúgók számának növelése az NB I-ben és az NB II-ben". Ennek érdekében pedig elfogadták, hogy az élvonalbeli kluboknak nyújtott pénzügyi támogatás jelentős részét ahhoz kötik, hogy minden bajnoki mérkőzésen öt magyar labdarúgó végig a pályán legyen, és ebből egy U21-es játékos legyen. Ez egy ösztönző, a feltételek be nem tartásáért semmilyen hátrány nem éri a pályán és a tabellán az adott klubot, a teljesítésért azonban 500 millió forint külön támogatásban részesül valamennyi egyesület – ez egyébként 175 millió forinttal több, mint amennyi az előző két-három szezonban járt annak a klubnak, amely teljesítette a fiatal ajánlást, ráadásul ebben az átmeneti évben a két támogatási rendszer párhuzamosan működik.

Az előző szezonban a támogatott korosztályú fiatal magyar labdarúgók több mint 10 ezer perccel több játékidőt kaptak, mint egy idénnyel korábban, a jelenlegi kiírás eddig lejátszott meccsei alapján pedig megállapítható, hogy ezek a számok további növekedést mutatnak majd: az NB I-ben átlagosan 6,78 magyar játékos lép pályára a csapatokban, ami az elmúlt öt szezont vizsgálva a legmagasabb értéknek számít.

Az élvonal 12 csapata közül az Újpest az egyetlen klub, amely nem felel meg az ajánlásnak, ellenben a Paksi FC kizárólag hazai futballistákkal dolgozik.
Ami a fiatal (azaz a 2005. január 1-jén vagy azután született) játékosok szerepeltetését illeti, átlagosan 1,07 U21-es magyar játékos szerepel az NB I-es csapatokban az eddig lejátszott nyolc és fél forduló alapján. Ez az érték az elmúlt öt szezon legmagasabb értéke, bár nem sokkal haladja meg az előző idény – korábbiakhoz képest kiugró – értékét.

A Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet (NSMI) produktivitási rendszere – bár céljaiban hasonló –, nem egyezik meg az MLSZ ösztönzési rendszerével, ez két teljesen különböző támogatási rendszer. Utóbbi kizárólag az államilag elismert, úgynevezett kiemelt labdarúgó-akadémiákra vonatkozik.

A kiemelt akadémiai státusz megőrzésének egyetlen alapfeltétele van: az élvonalbeli kluboknak minden bajnoki mérkőzésen öt magyar labdarúgót végig a pályán kell tudniuk. Ez egybevág az MLSZ 4+1-es ajánlásával, ám annyiban eltér attól, hogy az NSMI nem követeli meg a fiatal játékos folyamatos szerepeltetését. (A kiemelt akadémiával rendelkező kluboknak az előzetesen az NSMI-vel egyeztetett, fiatalok által elért játékpercet is el kell érniük minden szezonban.)

A Ferencváros az öt magyar játékos szerepeltetéséről nem mond le, az MLSZ ösztönzési rendszerében szereplő fiatal ajánlásnak viszont nem felel meg a mostani szezonban, ez a klub saját döntése. A Ferencváros ugyanakkor speciális eset a nemzetközi kupaszereplésből és játékoseladásból szerzett bevételei miatt.