Eddig 580 ezer magyarországi diák járt külhoni magyarlakta régiókban a Határtalanul című program keretében, és 6500 külhoni intézmény kap magyar állami támogatást. "Ha a közösségek erősödnek, az egész nemzet erősödik" - húzta alá Nacsa Lőrinc.
2025. július 25. 19:25
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (j) beszél a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében tartott Nemzetpolitikai kerekasztal – Ránk számíthatsz! címmel rendezett nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen az erdélyi Tusnádfürdőn 2025. július 25-én. Mellette Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár (j3), Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke (j2), Gubík László, a felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség elnöke (j), Tánczos Barna romániai miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora (b7), Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke (b6), Bihari Szabolcs, a NYEOMSZSZ-Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége elnöke (b5), Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke (b4), Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke (b3), Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) elnöke (b2) és Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára, moderátor (b). MTI/Veres Nándor
A magyar kormány nemzetpolitikájának sikerességét és a további együttműködés szükségességét hangsúlyozták a külhoni magyar politikai szervezek vezetői pénteken az erdélyi Tusnádfürdőn.
A 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében megtartott hagyományos nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár elmondta: a közösségépítés a legfontosabb feladat, amelyet a nagyintézmények mellett a szórvány- és diaszpóra intézményei és a legkisebb helyi közösségek szintjén is próbáltak megvalósítani.
Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszél a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében tartott Nemzetpolitikai kerekasztal – Ránk számíthatsz! címmel rendezett nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen az erdélyi Tusnádfürdőn 2025. július 25-én. MTI/Veres Nándor
Közölte: eddig 580 ezer magyarországi diák járt külhoni magyarlakta régiókban a Határtalanul című program keretében, és 6500 külhoni intézmény kap magyar állami támogatást. "Ha a közösségek erősödnek, az egész nemzet erősödik" - húzta alá.
A 2026-os magyarországi parlamenti választásokról azt mondta: "ez az ország, a nemzet jövőjéről fog szólni, háború és béke, veszély és biztonság, nemzetközi vagy nemzeti kormány között kell választani. Minden, ami az egységes nemzetpolitikát gyengíti, az elvetendő, és ami erősíti, az támogatandó" - jelentette ki, kérve a külhoni magyar szervezetek támogatását.
A Zsigmond Barna Pál parlamenti államtitkár vezette beszélgetésen a külhoni magyar szervezetek képviselői ismertették közösségeik helyzetét. Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora, a román kormány miniszterelnök-helyettese közölte: a szövetség megkapta az erdélyi magyaroktól az elmúlt 20 év legjobb támogatását, erős a jelenléte a bukaresti parlamentben. Az "erdélyi magyarság ázsiója" a legmagasabb pontra májusban jutott, amikor összefogott a magyarellenes erőkkel szemben, és ennek is köszönhető, hogy Nicusor Dan lett Románia elnöke.
Kijelentette, az erdélyi magyarság "soha nem volt ennyire erős", hiszen képviselője lett a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban, és ezzel "évtizedes falat bontott le". Beszélt a gazdasági kihívásokról, közölve: Románia kétszer menekült meg a csődhelyzettől, attól, hogy a nemzetközi hitelintézetek leminősítsék.
Kitért a Fidesz-KDNP-vel való stratégiai partnerségre, amely barátsággá vált, az "újonnan" barátkozni akaróknak pedig azt üzente: a barátságot csak munkával és korrekt hozzáállással lehet megszerezni.
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke felidézte: az elmúlt fél évben kétszer is majdnem olyan államelnöke lett Romániának, aki a régmúlt fasiszta időkre emlékeztetett, valamint a magyarellenes erők jelenléte háromszoros lett a bukaresti parlamentben. Pozitívumnak nevezte, hogy a magyar közösség a választásokon bebizonyította: van túlélési ösztöne.
Gubík László, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke szerint a felvidéki politikum feladata, küldetése a felvidéki magyar közélet talpra állítása, hogy "ne legyen többé magyar magyarnak farkasa".
Van felvidéki jövőkép, és ezt 13 pontban foglalták össze - mondta. Ez szól a nemzeti kisebbségek jogállásáról, a magyar oktatással kapcsolatban alkotmányos garanciák szükségességéről, valamint szorgalmazza a szlovák választási rendszer olyan értelmű átalakítását, hogy vegye figyelembe a nemzetiségi pártok igényeit - mondta.
A jövő feladatának nevezte, hogy a 2027-es parlamenti választásokon a felvidéki magyarság képviselete visszatérjen a szlovákiai belpolitika "A ligájába".
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elmondta, hogy bár a magyar-szerb viszony jó, nem szabad hátra dőlni. "Akármilyen jó is a viszony, a szerbek nem tudhatják, hogy a szerbiai magyaroknak mire van szüksége, ezért fontos, hogy a magyar szervezetek erősek legyenek" - húzta alá.
Beszélt a megvalósult kulturális autonómiáról és a gazdaságfejlesztésről, és aláhúzta: a VMSZ-nek van egy működő koalíciós szerződése, de egyik szerbiai politikai oldalba sem tagozódik be.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke közölte: az ukrajnai háború nyomán a korábban oligarchák uralta rendszer helyett egy egyfajta neofeudális rendszer alakult ki, amelyben a köznép jogai rendkívül korlátozottak. Kijelentette: az ország elnéptelenedik, ipara leépül, az állami intézmények degradálódnak.
A magyarság elleni támadások nem újkeletűek, az ukrán sajtóban több mint tíz éve magyarellenes propaganda folyik - jelentette ki. "Ilyen helyzetben a kárpátaljai magyarság fő célja a túlélés" - húzta alá, a helytállás jelének tartva, hogy egyetlen magyar iskola, intézmény sem zárt be. Megköszönte a magyar kormány támogatását, és kifejezte abbéli reményét, hogy sikerül "megmaradni a szülőföldön embernek, kereszténynek és magyarnak".
Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke "nagy győzelemként" értékelte, hogy Szlovéniában a legfelsőbb bíróság kimondta: a kétnyelvű területen lévő feliratok esetében mindegy, melyik nyelv van első helyen. Elmondta: Szlovéniában minden nemzetiségi jog adott, majdnem autonómiát élvez a magyarság.
Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke jó hírként közölte: magyar nemzetiségű államtitkárok vezetik a kultúrát és az oktatást, sikerült fenntartani a politikai stabilitást és csatlakozni a Schengen-övezethez. A nemzetstratégiai jelentőségű Eszék-Budapest autópálya is "testközelben van" - mondta.
Bihari Szabolcs, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke elmondta, a szervezet két új országgal - Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina - bővült, így már 20 tagot számlál.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
A Szegedi Tudományegyetem azt írta: idei nemzetközi eredménye is jól mutatja kiemelkedő oktatási, kutatási, gyógyítási, művészeti tevékenységét, aktív társadalmi szerepvállalását, nemzetközi és hazai kutatókkal és intézményekkel folytatott meghatározó együttműködéseit.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
Putyin és Trump egyebek között a kétoldalú gazdasági együttműködésről és globális biztonsági kérdésekről is tárgyalni fog, majd közös sajtótájékoztatót tart. Usakov szerint a tárgyalások időtartamát még nem határozták meg, ez a két elnök döntésétől függ majd.