Az intézet Közép-Kelet-Európa új kutatóközpontjaként a béke és biztonság, a transzformatív technológiák, valamint a jövőt formáló társadalmi és gazdasági folyamatok nemzetközi kutatására specializálódik - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kedden az MTI-vel.
2025. augusztus 19. 09:21
A Magyar Közlönyben megjelent miniszterelnöki határozat szerint az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) új intézete Kőszegen létesülhet, melynek előkészítésére a kultúráért és innovációért felelős minisztert, és a külgazdasági és külügyminisztert kérte fel a miniszterelnök. Az intézet Közép-Kelet-Európa új kutatóközpontjaként a béke és biztonság, a transzformatív technológiák, valamint a jövőt formáló társadalmi és gazdasági folyamatok nemzetközi kutatására specializálódik - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kedden az MTI-vel.
A közlemény szerint az intézetnek a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete ad majd otthont.
Az intézet a hazai és a külföldi felsőoktatási, tudományos intézményekkel is együttműködik a jövőben, ezzel is tovább erősítve a magyar tudományos kutatás nemzetközi elismertségét - tették hozzá.
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a közlemény szerint hangsúlyozta: "a kőszegi ENSZ Egyetemi Intézet létrehozása egyszerre erősíti Magyarország nemzetközi tudományos pozícióját és a régió fejlődését. Ez nem csupán egy új kutatóközpontot jelent, hanem a magyar kutatók és hallgatók egy újabb területen kapcsolódnak be a világ élvonalába, miközben a helyi közösség és a magyar gazdaság is gyarapodik".
A miniszter emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évek felsőoktatási megújulásának köszönhetően már 12 magyar egyetem van a világ egyetemeinek legjobb 5 százalékában.
Az új kutatóközpont az ENSZ Egyetemek globális hálózatának részeként – mely világszerte 13 intézetet foglal magában – jelentős mértékben növeli a hazai kutatások nemzetközi beágyazottságát - közölték.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
