Technikai problémák miatt röviddel a rajt előtt elhalasztották a negyedik kereskedelmi Axiom (Ax-4) űrmissziót, amelynek keretében először repült volna magyar, indiai és lengyel állampolgár az ISS űrállomásra - közölte a SpaceX szerdán.
2025. június 11. 08:04
Fotósok a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérnél, háttérben a Falcon 9 hordozórakéta indulás előtt 2025. június 10-én. Technikai problémák miatt röviddel a rajt előtt elhalasztották a negyedik kereskedelmi Axiom űrmissziót, amelynek keretében először repült volna magyar, indiai és lengyel állampolgár az ISS űrállomásra - közölte a SpaceX június 11-én. A legénységnek, amelynek tagjai a magyar Kapu Tibor, az indiai Shubhanshu Shukla, a lengyel Slawosz Uznanski-Wisniewski és a korábbi NASA-űrhajós Peggy Whitson egy SpaceX "Crew Dragon" kapszulában a Falcon 9 rakétával kellett volna elindulnia a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről június 11-én helyi idő szerint reggel 8 órakor (közép-európai idő szerint 14 órakor) . MTI/Koszticsák Szilárd
Technikai problémák miatt röviddel a rajt előtt elhalasztották a negyedik kereskedelmi Axiom (Ax-4) űrmissziót, amelynek keretében először repült volna magyar, indiai és lengyel állampolgár az ISS űrállomásra - közölte a SpaceX szerdán.
A közlemény szerint egy ellenőrzés során folyékonyoxigén-szivárgást fedeztek fel a rakétán.
Amint a hibát kijavítják és új indítási lehetőség nyílik, erről értesítést fognak küldeni - szól a közlemény.
A legénység tagjai a magyar Kapu Tibor, az indiai Shubhanshu Shukla, a lengyel Slawosz Uznanski-Wisniewski és a korábbi NASA-űrhajós Peggy Whitson.
A legénységnek egy SpaceX Crew Dragon kapszulában, egy Falcon 9 rakétával kellett volna elindulnia
a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről szerdán helyi idő szerint reggel 8 órakor (közép-európai idő szerint 14 órakor) .
Míg Whitson már többször járt az űrben, a három másik űrhajósnak ez lenne az első űrrepülése. Kapu és Uznanski-Wisniewski mérnökök, Shukla pedig az indiai légierőnél szolgál. Ők lennének az első indiai, lengyel és magyar állampolgárok az ISS fedélzetén.
Mindhárom ország polgárai jártak már az űrben, először az 1970-es és 1980-as években, orosz Szojuz-missziók keretében.
Az Ax-4 misszió legénysége körülbelül két hetet tölt majd az ISS fedélzetén.
A mostani lenne az amerikai Axiom Space vállalat negyedik kereskedelmi űrrepülési missziója, amelyet a texasi Houstonban található székhelyű vállalat a NASA és a SpaceX együttműködésével valósít meg. A vállalat 2022-ben szervezte meg az első magánmissziót az ISS-re, amelyet 2023-ban és 2024-ben továbbiak követtek.
Közel három hetes időtartamával az Axiom harmadik küldetése volt az eddigi leghosszabb kereskedelmi űrutazás.
Harmadik űrhajósunk indulásra kész
Szerdán helyi idő szerint reggel 8 órakor (közép-európai idő szerint 14 órakor) a floridai Kennedy Űrközpontból elindulhat az Axiom-4 küldetés a legénység soraiban Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóssal - közölte az Axiom Space űrkutatási vállalat kedden a honlapján.
A közlemény szerint a felbocsátás célidőpontja 8 óra, és az űrhajóegység június 12-én az Egyesült Államok keleti parti ideje szerint 12 óra 30 perckor dokkolhat a Nemzetközi Űrállomáson, és legfeljebb 14 napig tartózkodik ott.
Az Axiom-4 misszió keddi indulását az időjárási viszonyok miatt halasztották el.
A négy asztronautát szállító űrhajóegységet a SpaceX Falcon9-es rakétája juttatja a világűrbe.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
