Gyurcsány Ferenc pártja a legerősebb az ellenzéki oldalon, Karácsony Gergelyék viszont egy százalékon állnak – ez derül ki az IDEA Intézet legfrissebb felméréséből. Az intézet megjegyzi, hogy az ellenzéki oldalon már négy egy-egy százalékos mikropárt alakult ki. Mindeközben a Fidesz toronymagasan vezet, mind a teljes népesség, mind a biztos szavazó pártválasztók körében.
2023. március 27. 13:13
Az ellenzéki oldalon 2023 februárjához képest elhanyagolható, érdemi preferenciaváltozást nem eredményező, ugyanakkor egy irányba mutató választói mozgások történtek. Az eredmények szerint az ellenzéki térfélről három párt jutna be a parlamentbe: A Demokratikus Koalíció 12 százalékos támogatottsággal, a Mi Hazánk hat százalékkal és a Momentum öt százalékkal. Viszont a többi, jelenleg parlamenti mandátummal rendelkező párt egy-egy százalékon áll. Ezek: az LMP, a Jobbik, az MSZP és a Párbeszéd.
A Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak négyszázalékos támogatottsága van. Az ismeretlen preferenciájúak aránya ugyanakkor ismét emelkedett 2 százalékponttal, így már 38 százalékon áll. Az IDEA felmérése szerint a négy mikropárt helyzete a biztosan szavazók körében sem jobb: együttesen érnek el akkora támogatottságot, mint a Momentum (7%), viszont az öt párt együtt sem rendelkezik akkora választói felhatalmazással, mint a Demokratikus Koalíció önállóan. A DK (19%) mögött a Mi Hazánk következik 9 százalékos támogatottsággal. Ebben a szűk választói szegmensben egyébként már a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is eléri a parlamenti bekerülés 5 százalékos szintjét (6%).
Az IDEA Intézet megjegyzi: érdemes odafigyelni rá, hogy az ellenzéki oldalon a politikai erőviszonyok világos tisztázódása zajlik. Elemzők rámutatnak, hogy az elmúlt időszak különböző közvélemény-kutatásai után az IDEA számai is azt mutatják, hogy Gyurcsány Ferenc pártja, a DK kezd egyértelműen a legerősebb ellenzéki erővé válni Magyarországon, miközben egymás után gyűri maga alá a kisebb ellenzéki pártokat. Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2023. február 25. és március 16. között vette fel közösségimédia-alapú kérdőív segítségével.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.