Akadt egy, az Egyesült Államokban élő magyar szoftverfejlesztő és kutató, aki 2007-ben, majd két évvel később is felrepült az űrbe. Igaz, nem hivatásosként, hanem űrturistaként jutott el a Nemzetközi Űrállomásra, de tény, hogy e téren ő volt a második magyar, s eszerint Kapu Tibor a harmadik - rögzíti Bánó Attila.
2025. június 26. 07:46
Farkas Bertalan, Simonyi Károly, Kapu Tibor - három magyar űrhajósra lehetünk büszkék - euronews
Büszkék vagyunk arra, hogy 45 év után újra van magyar ember 15 millió magyar képviseletében a világűrben" - mondta Szijjártó Péter külügyminiszter. Bánó Attila publicistát kérdezte a Gondola.
− Szerkesztő úr, miért tagadhatja le a hivatalosság azt a Budapesten született Simonyi Károlyt, aki második magyarként kétszer is járt a világűrben? Ő volt a Nemzetközi Űrállomás eddigi ötödik és hetedik űrturista-látogatója, és első űrutazása után azonnal Budapestre jött sajtótájékoztatót tartani.
− Azt hiszem, nem annyira tagadásról, mint inkább némi zavarról van szó. Az első magyar űrhajós neve ismert, ő Farkas Bertalan vadászpilóta és űrkutató, aki az Interkozmosz program keretében utazott az űrbe, 1980. május 26-án. Kapu Tibor, a HUNOR Magyar Űrhajós Program során kiválasztott és a Kennedy Űrközpontból most felküldött kutatóűrhajós ugyanúgy hivatásos űrhajósnak tekinthető, mint Farkas Bertalan. Ebből adódik, hogy sokan Kapu Tibort tartják a második magyarnak, aki eljutott az űrbe.
Leszállás után Kazahsztánban elsőként magyarul a Duna TV-nek nyilatkozott Simonyi Károly, a második magyar űrhajós - szmsz.press
Ez azonban így pontatlan megállapítás, mert akadt egy, az Egyesült Államokban élő magyar szoftverfejlesztő és kutató, aki 2007-ben, majd két évvel később is felrepült az űrbe. Igaz, nem hivatásosként, hanem űrturistaként jutott el a Nemzetközi Űrállomásra, de tény, hogy e téren ő volt a második magyar, s eszerint Kapu Tibor a harmadik. Elődjének neve Charles Simonyi (Simonyi Károly), akit mellesleg a világ harmadik leggazdagabb magyarjaként tartanak számon, s aki a Microsoftnál alapozta meg karrierjét és ötmilliárd dollárra becsült vagyonát. Simonyi maga finanszírozta utazását, és ő az egyetlen űrturista, aki kétszer járt a világűrben.
− Simonyi Károly a második űrutazásakor magyar egyetemisták kérésére magyarul szólalt meg az űrhajóban: Madách Imre szavai zengtek a kozmoszban. Ez minket, magyarokat miért tölt el örömmel mind a mai napig?
− Mert ez különösen kivételes alkalommal és helyen történt. Amerikai és orosz űrhajósoktól már megszokhattuk, hogy odafentről szép üzeneteket küldenek nekünk, de a szívünkhöz a magyar áll legközelebb. Nemcsak azért, mert ez az anyanyelvünk, hanem azért is mert ez a világ leggazdagabb, legnehezebb és legszebb nyelve. Simonyi Károly ezzel a gesztusával jelezte, hogy őrzi magyarságát, nyelvét, és nem felejtette el a hazáját, a származását.
− Simonyi Károly az amerikai űrközpontban meglátogatta Kapu Tibort, baráti ölelésekben részesítették egymást, és Simonyi konkrét tanácsokat is adott a felkészülő kozmonautának. Miért jó rögzítenünk, hogy magyarként örültek egymásnak?
− Szép és szívet melengető jelenet lehetett, amely a határon innen és túl élő magyarok összetartozását is szimbolizálta. Kapu Tibor egyébként többszöri halasztás után, három társával együtt, mindössze kilenc perc alatt jutott az űrbe a Dragon 5 űrhajó fedélzetén. Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán kívánt neki sikeres küldetést. Az űrhajósok anyanyelvükön üzenhettek hazájuknak. Kiváló honfitársunk tizenöt millió magyarnak mondott köszönetet. Olyan felemelő üzenetet küldött, hogy érdemes teljes terjedelmében idézni.
Bánó Attila - archív
„Hálás és büszke vagyok, hogy a hazánkat képviselhetem. Családomnak és barátaimnak köszönöm, hogy ti vagytok legerősebb támaszaim. Tizenöt millió magyar ember emelt ma idáig. Támogatásotok olyan, mint a szürke hamu alatt nyugvó parázs. Belül csendben izzik, de ha fát dobnak rá, egyként lángol. A ti hangotok hangosabb, mint a rakétánk, erőtök nagyobb, mint a gravitáció. A világűr mindenkié, a Föld pedig egyetlen. Mi a bolygónk négy különböző pontjáról indultunk, de társakként, barátokként érkeztünk ide. A mi küldetésünk a tiétek is. Köszönöm mindenkinek szerte a világon, akik hozzájárultak ehhez a gyönyörű naphoz. Egynek minden nehéz, soknak semmi se lehetetlen.”
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.