A magyar űrprogram folytatódni fog a gazdaság egy fontos jövőbeli erőforrásaként, a kormány hazánk részvételét folyamatossá teszi a nemzetközi űrkutatási és űrtechnológiai programokban - jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

A tárcavezető annak alkalmából mondott beszédet, hogy a HUNOR Magyar Űrhajós Program szakemberei állami kitüntetést vettek át a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. Ennek során hangsúlyozta, hogy a júliusban véget ért űrmisszió volt Magyarország történelmének egyik legizgalmasabb küldetése, valódi nagy nemzeti célkitűzés volt, hogy hazánk embert juttasson a Nemzetközi Űrállomásra.

"Nem teljesen magától értetődő, hogy egy olyan kapacitással, méretekkel és képességekkel rendelkező ország, mint Magyarország, ilyen nagyban merjen gondolkodni" - vélekedett.

"Sokkal kényelmesebb vagy kockázatmentesebb felülni annak a percepciónak, hogy az űr az a nagy és erős országok terepe, hogyan jövünk mi ehhez. (…) De érdemes megfordítani ezt a gondolatsort, és szerintem úgy is érvényes, sőt igazából úgy érvényes ez a gondolat, ha azt mondjuk, hogy csak azok az országok mondhatják el magukról igazából, hogy erősek, büszkék, sikeresek és egységesek, amelyek képesek ilyen horderejű nemzeti célokat kitűzni" - tette hozzá.

Majd kifejtette, hogy az űrmisszió, az elmúlt évek munkája bizonyítja, hogy a magyarok képesek bőven a várakozáson felül teljesíteni a legfontosabb, legnagyobb és legnehezebb ügyekben is. "Ez az űrmisszió várakozásokon felül teljesített eddig, és reméljük, hogy ez a jövőben még fokozódik" - fogalmazott.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy a világgazdaság alapvető átalakuláson megy keresztül, ami nyertesekre és vesztesekre osztja a szereplőket.

"És mivel mi a nyertesek táborához akarunk tartozni, ezért (…) nyitott szemmel járunk, és folyamatosan keressük azon kitörési pontokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy Magyarország sikeres tudjon lenni a jövőben is" - mondta.

"És ha most azt a kérdést tesszük fel, hogy melyik az az iparág, melyik az a tudományos ágazat, amelyik a jövőben valószínűleg a legfontosabb, leginnovatívabb szerepet fogja játszani, akkor ez nyilvánvalóan az űripar, az űrtechnológia és az űrkutatás" - folytatta.

"Hatalmas verseny zajlik (…) a világűr gyakorlatilag minden kicsi szegletéért. És pontosan tudjuk, hogy egy sikeres űrmisszióval ebben a jövő sikerességéről szóló versenyben Magyarország egy olyan előnyre tehet szert, amelynek jelentőségét túlbecsülni gyakorlatilag lehetetlen"
- jegyezte meg.

Illetve köszönetet mondott a projekt minden résztvevőjének, köztük kollégáinak, a hazai vállalatoknak, az érintett szakmai műhelyeknek, a tudomány képviselőinek. És arra is kitért, hogy a Kapu Tibor által a világűrben elvégzett tudományos kísérletek óriási lökést adhatnak a következő években Magyarország versenyképességének.

A miniszter végezetül kiemelte, hogy a magyar űrprogram folytatódni fog, azt a kormány hosszú távon szeretné a gazdaság egy fontos erőforrásává tenni.

"Fel fogjuk használni mindazokat az eredményeket, képességeket, tapasztalatokat, amelyeket ezen hét esztendő során összegyűjtöttünk. A magyar űrprogramot tehát innentől kezdve folyamatossá tesszük. Folyamatossá tesszük Magyarország részvételét a nemzetközi űrkutatási és űrtechnológiai programokban. Az ehhez szükséges személyi és szervezeti keretek kialakítása a következő napokban, hetekben megtörténik" - tudatta.

"Farkas Bertalan az első száz ember között járt az űrben, Kapu Tibor az első ezer között járt az űrben, és szerintem ne elégedjünk meg azzal, hogy az első ezerben két magyar űrhajós szerepel. Van még több mint háromszáz hely az ezerig. Őszintén remélem, hogy amikor meghúzzák az ezres határt, akkor nem csak Kapu Tibor és Farkas Bertalan neve szerepel majd a listán, amely azon magyarokat fogja tartalmazni, akik űrmissziókban vettek részt. Tehát a magyar űrprogram, a magyar űrkutatási program folytatódik, azt folyamatossá tesszük, és nagyon fontos gazdaságstratégiai eszközként tekintünk rá a jövőre nézve" - összegzett.

Beszédében Kapu Tibor a csapatmunka jelentőségét hangsúlyozta, és rendkívül fontosnak nevezte, hogy olyan emberekkel dolgozhatott együtt a misszió során, akiktől sokat tudott tanulni.
"Rengeteg különböző hátterű, tapasztalatú, különböző beállítottságú, de egyező céllal és motivációval érkező kolléga emberfeletti erőfeszítései, hosszú munkaórai keretek ahhoz, hogy ez a küldetés ennyire sikeres legyen" - jelentette ki.

"Amíg odafönt voltam, habár legkevesebb négyszáz kilométerre voltunk egymástól, folyamatosan éreztem a kapcsolatunkat, hiszen minden kísérlet, minden kérdés, minden közös problémamegoldás mögött ott voltatok ti, a valódi sztárok" - fűzte hozzá.

Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós Magyar Érdemrend parancsnoki kereszt a csillaggal kitüntetést kapott, míg Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos a Magyar Érdemrend tisztikereszt kitüntetést. Éger András György, a Külgazdasági és Külügyminisztérium HUNOR Magyar Űrhajós Programért felelős főosztályvezetője, Guczogi Eszter Kíra, a HUNOR programigazgatója, Dr. Schlégl Ádám Tibor, a HUNOR kutatási szakértője Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült. Magyar Ezüst Érdemkeresztet kapott továbbá Dr. Balázs Boldizsár, Grubánovits Gabriella, Makaró Bettina, Dr. Nagy Balázs, Örökös-Tóth István és Ugron István, Juhos Norbert pedig Magyar Bronz Érdemkeresztet.

Borítókép: Budapest, 2025. augusztus 18. Kapu Tibor, a harmadik magyar űrhajós (j) Cserényi Gyula kiképzett kutatóűrhajós (b) és Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós (k) társaságában érkezése után a Liszt Ferenc-repülőtéren 2025. augusztus 18-án. A kutatóűrhajós az Ax-4 misszió tagjaként június 25. és július 15. között járt a Nemzetközi Űrállomáson. MTI/Bodnár Boglárka