Izrael továbbra is megakadályozza a mintegy 1,3 millió, az övezet északi részéből délre evakuált gázai hazatérését, északon mintegy 150 000-300 000 olyan palesztin maradt, akik nem hagyták el otthonukat.
2024. április 7. 13:37
Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből - jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap
Az övezet déli részében mindössze egy dandárt hagytak, hogy megakadályozza a gázaiak visszatérését az övezet északi és középső részére. Néhány órával a csapatkivonás után öt rakétát lőttek ki a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz térségéből a határ túloldalán fekvő izraeli településekre.
Az IDF szerint a rakéták egy részét elfogta a Vaskupola légvédelmi rendszer, áldozatokat vagy anyagi kárt nem jelentettek.
Kivonulásuk előtt az izraeli egységek találtak egy újabb Hamász-alagutat Hán-Júnisz al-Amal nevű lakónegyedében, melyben bunkereket és fegyverraktárakat is feltártak.
A csapatkivonási döntés nem egészen két nappal azután született, hogy Izrael Washington kérésére engedélyezte a humanitárius segélyek szállítását az asdódi kikötőből az övezet északnyugati csücskében fekvő erezi átkelőhely igénybevételével.
Izrael továbbra is megakadályozza a mintegy 1,3 millió, az övezet északi részéből délre evakuált gázai hazatérését, északon mintegy 150 000-300 000 olyan palesztin maradt, akik nem hagyták el otthonukat.
Az IDF gázai haderejét először január közepén csökkentették, amikor a hadsereg bejelentette, hogy megszerezte az ellenőrzést a térség északi része fölött.
Az izraeli túszok szabadon engedéséről és a tűzszünetről folytatott tárgyalásokon a Hamász az összes izraeli katonai kivonását, és a visszaköltözés engedélyezését követeli az északi és a középső részekbe.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
