Legyen-e Ukrajna az Európai Unió tagja? - teszi fel a kérdést Dr. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője a Facebook oldalán megjelent pénteki videójában.
2025. március 21. 12:52
A politikus megjegyzi, hogy Brüsszel terve az egész Európai Uniót egy kilátástalan helyzetbe sodorhatja, miközben a szomszédunkban zajló háború már így is sok áldozatot követelt az európai emberektől. A Fidesz-KDNP azért dolgozik, hogy mérsékelje a hosszan elhúzódó konfliktus okozta plusz terheket, melyek Magyarország gazdaságát és a magyar családokat sújtják. Eközben Brüsszel a megoldást jelentő béke helyett ismét a háborúra szavaz.
A videóban Simicskó István felhívja a figyelmet arra, hogy egy ország csatlakozása a közösséghez, az Európai Unióhoz szigorú feltételek mellett lehetséges. Ilyen például a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása, vagy bizonyos gazdasági kritériumok. Ezek védik az Uniót a nem kívánt gazdasági és társadalmi hatásoktól, és a csatlakozó országokban is jelentős haladást eredményeznek.
Ukrajna tagsága jelenleg pénzügyi, mezőgazdasági, egészségügyi és biztonsági kockázatokat is hordoz. Érthető, hogy az ukrán emberek a jobb életszínvonal elérése érdekében mielőbb szeretnének csatlakozni az Európai Unióhoz, de a jelenlegi helyzetben ez mindenképpen elhamarkodott lépés lenne. Ezért a mi válaszunk NEM, nemet mondunk egy újabb elhibázott döntésre, mely alapjaiban rendíthetné meg az Uniót és hazánkat is
- hangsúlyozza a kereszténydemokrata politikus, majd megjegyzi:
A Fidesz-KDNP lehetőséget szeretne adni a magyar embereknek, hogy elmondják álláspontjukat a kérdésben. Április közepétől május végéig érkeznek majd a szavazólapok, melyek a kitöltést követően ingyenesen, válaszborítékban, postai úton visszajuttathatók a kormány részére. A jövőnkről van szó, mondjuk el minél többen a véleményünket!
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.