Nehéz nem felfedezni a közös mintázatot Charlie Kirk meggyilkolásában, Semjén Zsolt alaptalan rágalmazásában és a Reisz Pál atya által elszenvedett templom-ostromban. Természtesen nem áll szándékomban az emberi élet kioltásának tragédiáját relativizálni (még akkor sem, ha a miniszterelnök-helyettesre kilőtt digitális golyók szintén a teljes megsemmisítést és a méltóság sárba tiprását célozták).

A párhuzam elsősorban a mögöttes okokban és jelenség közös szellemi forrásában található. Abban az alantas és határtalan gyűlölettől fűtött alapállásban, hogy, ami keresztény, az ab ovo bűnös, politikailag, kulturálisan, társadalmilag (és kellő mobilizálható fanatikus-mozgalmár esetében fizikálisan) megsemmisíthető és megsemmisítendő.

Ebben a paradigmává szilárdult hazug toposzban összeér a felvilágosodás guillotine-forradalma, a bolsevik egyházüldözés őrülete és a ’68-as-woke téboly kulturális keresztényüldözése.Gyakran elemezzük, magam is többször írtam le, hogy

a posztmodern intézmény-, tekintély- és dogmaellenes, és mint ilyen, elutasító az egyházi felépítménnyel, struktúrával szemben. A kereszténység igazságigényével szembesülve pedig levetkezi tolerancia-álcáját és egészpályás letámadásba lendül.

Éreztük, beszéltünk róla, hogy ez, a kulturális keresztényüldözésnek nevezett jelenség, mely uralja Európa közéleti-kommunikációs terét, veszélyesen könnyen csaphat át valódi, testet és vért érintő üldözésbe. Mivel nem is olyan régen megéltünk ilyet, talán túlságos optimizmussal bíztunk a társadalom immunrendszerében, emlékezetének bölcsességében. Mára fájó felismerésként vesztettük el ezt a reményt, és napi szinten tapasztaljuk, hogy a hitet meghaladandó csökevényként, a közéletből kiűzendőként, gettósítandóként, a hívőket pedig babonás (kommunista-woke narratívában bűnös, aberrált), másodrangú polgárokként tekintő szellemi alapállás nagyon is könnyen lép át a teljes megsemmisítés (egzisztenciális, méltósági, fizikai) terrorjába.

Mindezt a hátteret csak tovább hergeli az online média és a közösségi platformok arctalanságot biztosító személytelensége.

Van az a pont, ahol békében, de határozottan (a teljes szellemi, kommunikációs és törvényes eszköztárunkat bevetve) kell felállni, és a józan többség nevében kimondani a végszót: eddig és ne tovább!

Valljuk, hogy nem tagadható le Európa keresztény arculata, értékdimenziói. Valljuk, hogy nem tagadható le egyházaink élő és áldásos jelenléte, mely a jövő formálásának az ígéretét is magában foglalja. Valljuk, hogy nem degradálható másodlagos európaivá és nem fenyegethető a kontinensünkön élő több százmillió keresztény hívő. S valljuk, hogy nem tehető tönkre, méltóságában, tisztességében nem támadható meg és nem végezhető ki egyetlen embertársunk sem hitének a közéletben valló felvállalása miatt. Eljött az ideje, hogy Európa pluralitását ne csak a keresztények ismerjék fel és ismerjék el, hanem a keresztény hitet és követőit 300 éve forradalmi türelmetlenséggel támadó polgártársaink is.

Nádor Koppány Zsombor