Magyarország az első világháború elvesztésével szorult ki a tengerekről. Fiumébe (Rijeka) 1918 végén bevonultak a délszláv csapatok, azóta nem rendelkezik tengeri kijárattal Magyarország. Ez most megváltozik.
Utoljára frissítve: 2025. február 21. 12:01
2025. február 20. 23:17
wikipedia
Megkezdődött a trieszti magyar kikötő építése, a kormányt a gazdasági racionalitás vezette, amikor 2018-ban a beruházás mellett döntött - mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára csütörtökön az építkezés bejárásáról az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában.
A magyar állam tulajdonában lévő észak-olaszországi területen hatalmas partfalszakasz építéssel, egy 50 ezer köbméteres feltöltéssel kezdődik a magyar kikötő építése, amely tervek szerint 2028-ban már teljes kapacitással működik majd, és kiszolgálja a magyar áruexportot - mondta.
Részletezte, hogy első körben egy 250 méteres partfalszakaszt építenek, mintegy 50 ezer köbméternyi területet a tengerben, ezt viszik tovább tovább mintegy 400 méterrel, így összesen 650 méternyi partszakasza lesz Magyarországnak az Adrián. Ezen kívül 30 hektár terület áll rendelkezésre fejlesztésre, ahol egy nagy logisztikai központot építenek, itt húzzák fel a tengeri operációhoz szükséges létesítményeket is.
Trieszt címere az Osztrák-Magyar Monarchia idején – wikipedia
Magyar Levente beszámolt arról is, hogy fontos tárgyalásokat folytatott az olasz kormány képviselőivel, köztük Edoardo Rixi infrastruktúráért és közlekedésért felelős miniszterhelyettessel, aki végig partner volt a kikötő létesítésének folyamatában, és segíti, hogy néhány éven belül a magyar exportőrök, a magyar cégek ezáltal hatékonyabban tudjanak érvényesülni a világpiacon.
A KKM államtitkára hangsúlyozta, Magyarország évente mintegy 60 ezer milliárd forint értékben exportál fizikai javakat, az árucikkek nagy része tengeren hagyja el Európát.
iho
Ha nincs az országnak saját tengeri kijárata, saját tengeri kikötői kapacitása, akkor mindig másoknak lesz kiszolgáltatva. Ezt az állapotot szeretnék megváltoztatni, hiszen Magyarországnak a világ 34. legnagyobb exportőreként rendelkeznie kell olyan csatornákkal, amelyekkel a leghatékonyabban tud a globális ellátási láncokba bekapcsolódni, munkahelyeket tud teremteni, hatékonyabbá teszi a magyar exportot, segíti a magyar cégek működését - mondta Magyar Levente.
Felidézte, hogy Magyarország az első világháború elvesztésével szorult ki a tengerekről. Fiumébe (Rijeka) 1918 végén bevonultak a délszláv csapatok, azóta nem rendelkezik tengeri kijárattal Magyarország. Ez most megváltozik - mondta
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
