Milák Kristóf olimpiai bajnok
A magyar versenyző ebben a számban élete második legjobb eredményét érte el, ennél jobban csak a tokiói fináléban úszott, amikor 49.68 másodperces Európa-csúcsával második lett az amerikai Caeleb Dressel mögött. Utóbbi most is ott volt a mezőnyben, de nem jutott be a fináléba.
2024. augusztus 3. 21:11

Az aranyérmes Milák Kristóf a férfi 100 méteres pillangóúszás eredményhirdetésén a 2024-es párizsi nyári olimpián a Párizs melletti Nanterre-ben lévő Paris La Défense Arénában 2024. augusztus 3-án. MTI/Kovács Tamás

Milák Kristóf aranyérmet nyert 100 méteres pillangóúszásban szombaton a párizsi olimpián.

A Honvéd 24 éves világklasszisa 49.90 másodperces idővel diadalmaskodott, megszerezve ezzel önmaga második, a magyar úszósport 31. ötkarikás bajnoki címét.
   
Milák három évvel ezelőtt Tokióban 200 méter pillangón nyert, 100 méteren Európa-csúccsal volt második, míg a francia fővárosban szerdán a hosszabb távon ugyancsak ezüstérmet szerzett.

A későbbi győztes Milák Kristóf a férfi 100 méteres pillangóúszás döntőjében a 2024-es párizsi nyári olimpián a Párizs melletti Nanterre-ben lévő Paris La Défense Arénában 2024. augusztus 3-án. MTI/Kovács Tamás
   
A magyar sztár a pénteki előfutamban (50.19 mp), majd a középdöntőben (50.38) is a legjobb időt úszta, így a négyes pályáról várta a rajtot.
   
Az indítás után elsőnek jött fel, de ezúttal a riválisok jóval gyorsabban kezdtek nála, és csak negyediknek fordult. Ezúttal viszont jól bírta a hajrát, a legjobb, 26.50 másodperces második ötvenet úszta, és 49.90 másodperccel csapott célba.
   
Milák ezzel a második férfi úszó lett az olimpiák történetében, aki négy érmet nyert pillangóúszásban, ez eddig csak a 23-szoros bajnok amerikai Michael Phelpsnek sikerült, ő nyolcszor állt dobogón. Milák emellett Egerszegi Krisztina és Darnyi Tamás után a harmadik magyar úszó lett, aki két különböző ötkarikás játékokon állhatott fel a dobogó tetejére.
 
A magyar versenyző ebben a számban élete második legjobb eredményét érte el, ennél jobban csak a tokiói fináléban úszott, amikor 49.68 másodperces Európa-csúcsával második lett az amerikai Caeleb Dressel mögött. Utóbbi most is ott volt a mezőnyben, de nem jutott be a fináléba.
   
Legutóbb az 1996-os atlantai játékokon fordult elő, hogy medencében legalább két magyar úszó diadalmaskodjon, akkor Czene Attila 200 méter vegyesen, Egerszegi Krisztina 200 méter háton, míg
Rózsa Norbert 200 méter mellen győzött.
   
Milák Kristóf a magyar küldöttség hetedik érmét szerezte Párizsban: az ugyancsak úszó Kós Hubert (200 méter hát) és a férfi párbajtőrcsapat után az övé a harmadik arany, szerdán a férfi kardcsapat Milákkal egy napon lett második, múlt szombaton a párbajtőröző Muhari Eszter, ma pedig a sportlövő Major Veronika végzett a harmadik helyen női sportpisztolyban.

    Eredmények:

    férfi 100 méter pillangó, olimpiai bajnok:
    ------------------------------------------
   MILÁK KRISTÓF 49.90 másodperc
2. Josh Liendo (Kanada) 49.99
3. Ilya Kharun (Kanada) 50.45

MTI
  • Fellöktek egy újságírót – na és?
    A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
  • Krajsovszky Gábor: Neobolsevizmus és kereszténység harca ma Magyarországon
    Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
  • Aranymisés magyar pap a Délvidéken
    Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
  • Homokkomárom a katolikus egyház fontos „lelki erőműve"
    Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
  • Külhoni magyarlakta területek
    A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
MTI Hírfelhasználó