Mindig elemi erővel ragad meg: a rendezettség, a béke, az együttlét ereje, a himnuszok, a sok-sok pici gyermek, az ismerősökkel a találkozás ott, és a népénekek közös éneklése, a népviseletbe öltözött fiúk és leányok, a fel és levonulás rendezettsége, és hogy egy darab szemét se marad a több százezer ember után, legfeljebb a letaposott fű…
2023. június 19. 00:08
mariaradio
Negyvennapos zarándoklatot vezetett dr. Szabó Tamás, a Mária Rádió elnöke: magyar fiatalokkal a csíksomlyói búcsúba gyalogoltak el. A zarándoklatvezetőt kérdezte a Gondola.
– Elnök úr, „Kik zarándokságot gyakran járnak, szentté ritkán válnak" – figyelmeztet bennünket Kempis Tamás. Miért fontos mégis, hogy legalább egyszer hosszú zarándoklásra keljen a keresztény ember?
– Márfi érsek atya, húsz éve, mikor elkezdtük a módszeres zarándoklásokat, azt mondta. Zarándoklás? Nagy paráznaság az. 😊 De nem mondta el a személyes tapasztalatait, amiből erre jutott. 😊 De komolyan, miért kell elindulni? Mert van, amikor belső parancs van erre, van, amikor életút-elágazásban vagyunk és mesebeli gond a jó utat választani, mert jó az egyszerűséget megélni, jó rábízni magunkat az úrra, jó kiszakadni az istentelen világból, jó kipróbálni magunkat, s jó elmélyülten, közösségben vagy egyedül imádkozni, énekelni… A zarándoklás életmodell: előre soha nem tudjuk, mi lesz, de utólag mindent megértünk…
– Személyesen Önnek mi adott késztetést arra, hogy átgyalogoljon a Partiumon, majd Erdély egy részén, s a Székelyföldön?
– A Máriaút húszéves: s az Úr adta ezt nekünk. S az én szívembe rakta az álmot, és húsz éve dolgozom sok-sok önkéntes társammal együtt, hogy épüljön az Út, hogy az emberek Mária útján járjanak. Mária útján, ami Jézushoz vezet. Nekem köszönet és hála volt a döntő, ami így hetven évesen elindított. Persze nekem ez nem újdonság. Éppen 25 éve vagyok zarándok.
– Útjuk jelentős része románok lakta területen futott keresztül. Mekkora volt ennek a kockázata?
– Megdöbbentően szeretetteli volt minden kicsi és nagy találkozás. Spontán kicsi csodák, amit talán nem is gondolt az ember, hogy ilyen lehet. Az emberek normálisak. Akkor is, ha a hatalmi érdekek igyekeznek egymás ellen ugrasztani őket. A román ember pontosan olyan szeretettel, megbecsüléssel és szívbeli értéssel viszonyult hozzánk, mint a magyarok, vagy a székelyek.
mariaradio
– Hogyan közvetítettek lelki erőt Önök a szórványban élő magyarjainknak?
– A találkozások az elhagyott magyarokkal nekik is, nekünk is szívbemarkoló… Kákonyi Csilla, marosvásárhelyi festőművésznőnek – akit én személy szerint Erdély legnagyobb képzőművészének tartok, - több képe is a magányról szól. Az elhagyottságról. S most többször átéltük egyik képét: kedves öreg anyóka, egyedül, a kiskapuban áll, bottal , görnyedten és vár és amikor odaérünk sír, és megöleljük és beszélgetünk és megáldjuk… éld át, akkor éled át, mit ad neked és neki…
– A csíksomlyói búcsú a legnépesebb magyar ünnep. Milyen felismerést adott Önnek?
– Sokadszor voltam. De mindig elemi erővel ragad meg: a rendezettség, a béke, az együttlét ereje, a himnuszok, a sok-sok pici gyermek, az ismerősökkel a találkozás ott, és a népénekek közös éneklése, a népviseletbe öltözött fiúk és leányok, a fel és levonulás rendezettsége, és hogy egy darab szemét se marad a több százezer ember után, legfeljebb a letaposott fű…
– Hogyan alakított tartós közösséget a zarándoklat?
– Tizenkét ember, negyven nap. Mindegyik biblikus üzenete hordoz. A közösség már korábban kialakult, mert egy kivétellel olyanokkal voltam, akikkel sok éve már együtt zarándokolok. A zarándoklás általában olyan erős közösségépítő, mint régen volt a középiskola, az egyetemi csoport, a katonaság, a röplabdacsapat, vagy a kórus, amiben éveket énekeltünk együtt. A zarándoklás minthae ezek együttese, sőt szorzata lenne hatásában.
Dr. Szabó Tamás
– A magyaroknak, nemcsak a Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig elterülő magyar térségben, hanem Csíkszeredától Chicagóig, San Franciscótól Szabófalváig miért kell életükben egyszer ott lenni a csíksomlyói búcsún?
– Izaiás mondja: ha nem hisztek, nem maradtok meg. A hit pedig nem más, mint tapasztalat. A hitet ha elvesztjük, végünk. Ez nem pesszimizmus, egy kőkemény realizmus. Vissza kell térnünk az Istenhez, mert a kapcsolatot vele nagyon eltrehánykodtuk. Nincs beoltva Isten ellen a magyar, de nem talákozott a legtöbb ember Vele. Szkeptikusnak, hitetlennek, ateistának és hívőnek azért kell elmennie Csíksomlyóra, hogy tapasztalata legyen: hit nélkül nincs élet és hit nélkül nincs magyarság.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
"Az európai vezetők békét akarnak látni. Úgy hiszem, hogy Putyin elnök békét akar és Zelenszkij is békét akar. Zelenszkij elnöknek meg kell kapnia, amire szüksége van, mert készen kell állnia aláírni valamit, és azt hiszem, hogy keményen dolgozik ennek érdekében" - fejtette ki Donald Trump.
A brüsszeli közlemény szerint az uniós finanszírozás elsődlegesen arra hivatott, hogy megerősítse Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitását, és támogassa közigazgatásának működését.
A KDNP-nek fontos a közösségekben való ottlét, a problémák megoldására való törekvés. Ezt jól mutatja a Nagy Ipoly-takarítás, mert lehet beszélni az Ipoly fontosságáról, vagy be lehet ülni a csónakba és kitakarítani. Ez a Tisza és a Fidesz-KDNP közötti óriási különbség, hogy míg Magyar Péter csak beszél, mi cselekszünk - hangsúlyozta a Gondolának adott interjúban Juhász Hajnalka, a KDNP Pest vármegyei elnöke.