Pintér Sándor: aki nem tiszteli a magyar törvényeket, nem kell Magyarországon maradnia
Magyarország eddig mintegy 13 millió embert fogadott Ukrajna területéről és biztosította nekik a belépést függetlenül attól, hogy közvetlenül, vagy Románián keresztül érkeztek - rögzítette a belügyminiszter.
2025. április 12. 14:50
Pintér Sándor - mti/Illyés Tibor
Aki a magyar törvényeket és a magyar szabályokat nem tiszteli, annak semmilyen szinten nem kell Magyarországon maradnia - hangsúlyozta a belügyminiszter a 17. Magyar Jogászgyűlés zárónapján, szombaton Balatonalmádiban.
Pintér Sándor a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű tartózkodása Magyarországon című előadásában jelezte: a 2024. január elsejével hatályba lépett új szabályozás alapelvei közé tartozik, hogy Magyarország a magyaroké.
A magyar munkahelyek első helyen a magyarokat illetik meg, csak annyi vendégmunkás érkezhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van - hangsúlyozta Pintér Sándor.
Hozzátette, további alapelv volt, hogy a munkavégzés és más tartózkodás nem korlátlan és nem hosszabbítható meg automatikusan, valamint az, hogy akit kiutasítottak, annak el kell hagynia az országot, és ezért az is felel, aki behozta Magyarországra.
Pintér Sándor előadásában kiemelte: Magyarország arról döntött, hogy minden arra közvetlenül rászorulónak, aki Ukrajnából érkezik, védelmet nyújt. Ők "valódi menekültek", kell nekik biztosítani biztonságot, egészségügyi ellátást, anyagi biztonságot, ellátást és gyermekeiknek oktatást - fogalmazott.
Magyarország eddig mintegy 13 millió embert fogadott Ukrajna területéről és biztosította nekik a belépést függetlenül attól, hogy közvetlenül, vagy Románián keresztül érkeztek.
Március 31-ig 50 ezren nyújtottak be ideiglenes védelem iránti kérelmet, amelyből 44 ezernek helyt adtak - közölte.
A 13 millió érkező közül több mint 1,4 millió olyan volt, aki kijelentette, hogy a háború elől menekült - tette hozzá.
Ismertette: a kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolások száma 245 ezer volt.
A belügyminiszter előadásában szólt az egyéb jogcímek szerinti tartózkodási engedélyek rendszeréről, továbbá arról is, hogy új jogintézményeket alakítottak ki, a munkavállalói kategóriákat szétbontották, valamint bevezették a Nemzeti Kártyát meghatározott országok állampolgárai számára.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.