Stratégiai jelentőségű, hogy újra magyar tulajdonba kerül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
Stratégiai jelentőségű, hogy újra magyar tulajdonba kerül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Facebookon hétfőn közzétett videójában.
2024. július 29. 11:56
Dömötör Csaba úgy fogalmazott: a budapesti reptér stratégiai jelentőségét jól mutatja, hogy az elmúlt húsz évben megháromszorozódott a forgalma és most újra a Covid-járvány előtti rekord-szinteket közelíti. A reptér nyereséget termel az országnak, az intézmény osztalékfizető képessége 30-35 milliárd forint, „tehát nem pénzt visz, hanem pénzt hoz az államnak” – hangsúlyozta az államtitkár. A kifutópályák még messze nem érték el a kapacitásuk maximumát, ezért még tovább bővülhet a forgalom – emelte ki. Hozzátette, a reptér milliók számára az ország kapuja, „15 millió utasról van szó, ami a jövőben akár meg is duplázódhat”. Alapvető érdek, hogy méltó legyen ehhez a ranghoz, és az eddigieknél jobban működjön – mondta.
A külföldi tulajdonosok eddig úgy vettek ki egy halom pénzt az üzemeltetésből, hogy az egyre szükségesebb fejlesztések rendre elmaradtak és nem épült új terminál – közölte az államtitkár, hozzátéve, hogy a terminál építésére most sor kerülhet. Kitért arra is, hogy a reptér megközelítési lehetőségét is javítani kell. Dömötör Csaba emlékeztetett rá, hogy a repteret a baloldali kormány 2005-ben privatizálta, „enyhe megfogalmazás szerint is, eléggé tékozló módon”. A reptér ugyanis már akkor évi 10 milliárdos nyereséget hozott, ami azóta csak nőtt – emelte ki.
Hozzátette, hogy a privatizációs bevételt a „akkori balos kormány szinte teljes egészében azonnal felélte”. Az ígért nagyarányú fejlesztések elmaradtak, helyette elbocsátásokra került sor, amikor Bajnai Gordon került az üzemeltető cég igazgatósági székébe – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A kereszténydemokrácia aktuálisabb, mint valaha – ezt tükrözi többek között Robert Francis Prevost, azaz XIV. Leó pápa névválvasztása is. (Elődje, XIII. Leó pápa volt az, aki az 1891-es Rerum novarum enciklikájával lerakta az egyház modern társadalmi tanításának alapjait, amely a munka, a tőke és a társadalmi igazságosság összefüggéseit tárgyalja a „hódító” liberalizmus és szocializmus korszakában).
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.