Izrael nem tervezte a személyhívók felrobbantását a Hezbollah elleni teljes körű háború előtt, de a biztonsági szervek vezetői az utolsó pillanatban emellett döntöttek, miután legalább két Hezbollah-tag azt gyanította, hogy valami nincs rendben ezekkel a személyhívó eszközökkel.
2024. szeptember 18. 13:45
A bejrúti Amerikai Egyetem kórháza előtt várakoznak emberek 2024. szeptember 17-én, miután több száz személyhívó robbant fel közel azonos időben Libanon-szerte és Szíria egyes részein. Legalább nyolc ember életét vesztette és 2750 megsebesült, többen a Hezbollah síita milícia tagjai. MTI/EPA/Vael Hamzeh A Hezbollah gyanúja kényszerítette Izraelt a libanoni személyhívók elleni támadás felgyorsítására – jelentette az Al-Monitor című közel-keleti hírportál szerdán.
Izrael nem tervezte a személyhívók felrobbantását a Hezbollah elleni teljes körű háború előtt, de a biztonsági szervek vezetői az utolsó pillanatban emellett döntöttek, miután legalább két Hezbollah-tag azt gyanította, hogy valami nincs rendben ezekkel a személyhívó eszközökkel.
A vádak szerint Izrael áll a Hezbollah tagjainak személyhívóival végrehajtott támadás mögött, mely kedden Libanon különböző részein több ezer embert megsebesített és tizenegyet megölt.
A londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint Szíriában is felrobbant számos személyhívó, Damaszkuszban és az ország távolabbi vidékein tizennégyen sérültek meg az ottani incidensekben.
Az Iránból támogatott libanoni síita Hezbollah szervezet vezetője, Haszan Naszrallah sejk február 13-i televíziós beszédében arra figyelmeztette híveit, hogy okostelefonjaik veszélyesebbek az izraeli kémeknél, s felszólította őket, hogy a lehallgatás veszélyét rejtő telefonkészülékeiket törjék össze, ássák el vagy zárják ládába. Helyettük személyhívókat osztottak ki a Hezbollah tagjainak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
