Rendkívül súlyos a helyzet a parajdi sóbányánál, ahol a Korond-patak betörése miatt újabb beomlások történtek. A veszély miatt 45 ház lakóit kellett evakuálni, miközben a hatóságok versenyt futnak az idővel, hogy elhárítsák az esetleges szökőár fenyegetését.
2025. június 2. 14:44
Az Index beszámolója szerint egyre súlyosbodik a helyzet a parajdi sóbányánál, miután a Korond-patak április 18. óta ömlik be a föld alá, súlyos károkat okozva a több szintből álló bányarendszerben. A patak okozta vízbetörés következtében május 6-án biztonsági okokból teljesen lezárták a bányát, majd május 8-án helyi szintű veszélyhelyzetet hirdettek, amit június 6-ig meghosszabbítottak. A helyszínről érkezett friss jelentések szerint újabb és újabb lyukak keletkeznek a sóbánya mennyezetén, és a beomlások már közvetlenül is fenyegetik az ott élőket.
A bányához közeli, Európa-szerte ismert turisztikai övezetből 45 háztartás lakóit kellett kitelepíteni, miután több kráter is megjelent a felszínen. A legsúlyosabb forgatókönyv szerint a bánya mennyezete egyszerre szakadna be, ami több ezer köbméter víz hirtelen kiáramlásához vezetne – ez pedig szökőárat idézne elő, elsodorva a környező házakat. Szerencsére egyelőre nem robbanásszerű a mennyezet beszakadása, kisebb darabokban omlik, így a patak medre képes elvezetni a víz egy részét – mondta Balázs István, a parajdi Altus Hotel tulajdonosa az Indexnek.
A helyi hatóságok és politikusok is aktívan részt vesznek a védekezésben: vasárnap homokzsákokkal próbálták megvédeni az érintett házakat. A munkálatokban Tánczos Barna pénzügyminiszter és Bíró Barna Botond, a Hargita megyei tanács elnöke is fizikailag részt vettek, lapáttal a kézben segítve a védekezést. A bánya utolsó, még szárazon maradt részét – a Telegdy-ágat – betongátakkal próbálták megmenteni, de ez sem vezetett eredményre. Az utolsó föld alatti dolgozót is evakuálni kellett, így a bánya teljesen kiürült. Az események hátterében felmerült az emberi mulasztás gyanúja is, ami jelentős felháborodást váltott ki a helyiek körében.
Múlt héten, csütörtökön kétszáz fős tömeg követelte Sebestyén József főmérnök lemondását, aki végül távozott is a posztjáról. A hétvégén Parajdra látogatott Nicusor Dan frissen megválasztott román államelnök is, akinek ez volt az első vidéki látogatása hivatalba lépése óta. A helyszínen tett nyilatkozatában optimistán nyilatkozott a bánya jövőjéről, és biztosította a közvéleményt a kormány támogatásáról. Ugyanakkor Balázs István szerint gyakorlatilag a nullához közelít a bánya bármelyik szintjének megmentése vagy helyreállítása.
A veszélyhelyzet elhárítására a kormány sürgősségi támogatást hagyott jóvá, és a Korond-patak medrének elterelésén is dolgoznak. A parajdi eseményekre nemcsak az országos, de a nemzetközi figyelem is kiterjedt: víz alatti drónokkal vizsgálják a helyszínt, és külföldi szakértők bevonását is tervezik. A parajdi sóbánya sorsa továbbra is kérdéses, miközben a helyiek nap mint nap a közvetlen következményekkel szembesülnek – kitelepítéssel, megélhetésük elvesztésével, és a turizmus leállásával. Az elhúzódó katasztrófa végkimenetele pedig továbbra is beláthatatlan.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.