Tihany
A templomot alapító I. András uralkodásának 14 évéről szólva azt mondta, a király útját belső és külső háborúk kísérték végig: keresztényellenes pogánylázadás, Gellért püspök és társainak vértanúhalála, a német-római császári hadak többszöri betörése, véres csaták a Dunántúlon és a Vértesben, elsüllyesztett hajóhad Pozsonyban, egyházszakadás Róma és Konstantinápoly között.
2025. március 23. 08:16

Mi, magyarok ezer éve a Hargitától az Alpokig itthon vagyunk, nekünk Tihany két tornya ma is viszonyítási pont, akárcsak a Szent Korona tetején a kereszt - jelentette ki a köztársasági elnök a Tihanyi Bencés Apátság felújításának lezárása és a Királykripta megáldása alkalmából tartott ünnepségen szombaton.

Sulyok Tamás azt mondta: a Tihanyi Bencés Apátság és annak 11. századi altemploma Magyarország megkülönböztetett szakrális helye, I. András Árpád-házi király nyughelye, ahol immár tudományos vizsgálatokkal is igazoltan I. András és fia, Dávid herceg csontjai pihennek. Itt minden államiságunk kezdeteire emlékeztet - tette hozzá.

A köztársasági elnök úgy fogalmazott: kevesebb alkalmasabb hely van Tihanynál a szembenézésre a történelmünkkel és önmagunkkal.

Felidézte: I. András királyra a koronázásakor a mindössze néhány évtizedes Magyar Királyság vezetése várt, és a történelmi szövetség megerősítése a kereszténység és a magyarság között, hogy a nemzetnek reménye és jövője legyen.

Még jobban meg fogjuk becsülni hazánkat és helyünket a világban, ha megadjuk a tiszteletet az elődöknek és mindazoknak, akik a magyar szabadságért harcoltak, a magyar kultúrát építették, akik a Kárpát-medence tájainak evangelizációjára tették fel életüket, akik nemzedékeken át családjaik boldogulásáért fáradoztak - jelentette ki Sulyok Tamás.

A templomot alapító I. András uralkodásának 14 évéről szólva azt mondta, a király útját belső és külső háborúk kísérték végig: keresztényellenes pogánylázadás, Gellért püspök és társainak vértanúhalála, a német-római császári hadak többszöri betörése, véres csaták a Dunántúlon és a Vértesben, elsüllyesztett hajóhad Pozsonyban, egyházszakadás Róma és Konstantinápoly között.

Hozzátette: I. Andrásnak a veszedelmes idők ellenére volt ereje folytatni Szent István király művét, nem fordított hátat a fizikai és szellemi építkezésnek, bencés szerzeteseket hívott Tihanyba.

Beszédében Sulyok Tamás kiemelte: Magyarország államiságának kezdetei időben távol vannak tőlünk, de az alapokat jelentik. Az alapozás pedig nélkülözhetetlen nemcsak a ház, hanem a haza esetében is.

Ebben az alapozásban mi, magyarok Európa részeként, keresztény országként határoztuk meg magunkat - mondta. Hozzáfűzte: nem hódoltunk meg sem keletnek, sem nyugatnak, és akárhányszor letiportak minket, mindig visszaszereztük szabadságunkat.

Ragaszkodtunk nyelvünkhöz, kultúránkhoz, de értékeket vettünk át mások kultúrájából, és tisztelettel fordulunk feléjük is. Alapvetésünk, hogy békében élünk együtt más nemzetiségekkel - mutatott rá az államfő.

Az ünnepség alkalmából tartott misén Udvardy György veszprémi érsek azt mondta: az a hit, amely nem teremt kultúrát, nem hit. A Krisztusban megismert hit pedig megújulásra késztet - tette hozzá.

A misét és a Királykripta megáldását követően Mihályi Jeromos tihanyi perjel a magyar középkori történelem és építészet egyik legfontosabb, épségben megmaradt szent helyeként beszélt I. András király nyughelyéről.

Azt mondta: a kormány 7,2 milliárd forinttal támogatta a Tihanyi Bencés Apátság komplex felújítását, amelynek egyik, de történelmileg talán legfontosabb eleme volt a nagytemplom teljes rekonstrukciója.

MTI
Címkék:
  • Krajsovszky Gábor: Neobolsevizmus és kereszténység harca ma Magyarországon
    Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
  • Kultúraromboló invázorok Európában
    El kell távolítanunk a hatalomból azokat, akik előjogokat adnak a jövevényeknek, miközben hátrányosan megkülönböztetik az őshonos lakosokat.
  • Orbán Viktor: nemzeti konzultáció indul a Tisza adóemelési terveiről
    Orbán Viktor hangsúlyozta: az EU jelen pillanatban a szétfeslés és a széttagolódás állapotába lépett. "És ha ez így megy tovább, márpedig erre van a nagyobb esély, akkor az Európai Unió története úgy vonul be a történelembe, mint egy nemes kísérlet lehangoló végeredménye" - figyelmeztetett.
  • Soltész Miklós: a fiatalok ma nehezebben találják meg a Krisztushoz vezető utat
    Soltész Miklós a Kisboldogasszony-templomban tartott Kisboldogasszony napi szentmise végén arról beszélt, hogy a Szűzanya mindig fontos szerepet töltött be a magyarság, a nemzet életében, és ilyen Kisboldogasszony ünnepe is.
  • Elkezdődött a szarvasbőgés
    "Hazánk büszkesége, hogy Európa legnagyobb ártéri erdeiben él a híres gemenci gímszarvas, amelynek bőgése szeptemberben betölti az egész környéket. Gemencen például a kisvasút varázsolja el az utazót, ahol a bőgés-hallgatás élményét előadás és agancsbemutató előzi meg, sőt gasztronómiai különlegességekkel is összeköthető az este" - olvasható a közleményben.
MTI Hírfelhasználó