A Hezbollahnak a Litani vonalától északra kell távoznia, és katonai infrastruktúráját fel kell számolnia az izraeli határ közelében.
2024. november 27. 09:47
Izraeli katonák távoznak a libanoni határnál lévő állásaikból az észak-izraeli Felső-Galileában az Izrael és a Hezbollah libanoni Irán-barát síita szervezet közötti tűzszüneti megállapodás hatályba lépése után 2024. november 27-én. Az Egyesült Államok és Franciaország közvetítésével létrejött, november 27-én reggel négy órakor hatályba lépett tűzszüneti megállapodás 60 napra szól. MTI/EPA/Atef Szafadi
Életbe lépett szerda hajnalban az előző nap bejelentett tűzszünet Izrael és a Hezbollah libanoni síita fegyveres szervezet között közel tizennégy hónapos hadviselés után.
A megállapodás szerint a következő hatvan napon az izraeli hadsereg fokozatosan kivonul Dél-Libanonból, ahol a hivatalos libanoni hadsereg ötezer katonát fog állomásoztatni a Litani folyótól délre fekvő térségben, és az izraeli határnál harminchárom helyen állásai lesznek, hogy ezzel megakadályozzák az Iránból támogatott Hezbollah ismételt térnyerését.
britannica
A Hezbollahnak a Litani vonalától északra kell távoznia, és katonai infrastruktúráját fel kell számolnia az izraeli határ közelében. Az Egyesült Államok a tűzszüneti egyezmény mellékletében garanciát vállalt arra, hogy Izraelnek jogában áll válaszolnia a fegyvernyugvás minden megértésére.
Az összetett közvetítői folyamatban Izrael az Egyesült Államok diplomatáival tárgyalt, akik egyezségre jutottak a hivatalos libanoni hatóságokkal, melyek végrehajtották az egyezkedést a Hezbollahhal, és kötelezettségeket vállaltak magukra nézve. Izrael mellett Washington és Bejrút is szerződő fél az egyezményben.
A helyszíni beszámolók szerint hajnal óta hallgatnak a fegyverek Izrael északi határánál, ahol a Hezbollah tavaly október 8-án, egy nappal a Hamász palesztin iszlamista szervezet terrortámadása után lőni kezdte Libanonból a környező izraeli településeket - kiváltva Izrael ellencsapásait.
A tűzszünet életbe lépése után több mint egy órával autók tömege indult Libanonban dél felé a több hónapos harcok miatt kitelepített emberekkel. Izraelben viszont egyelőre óvatosak, nem jeleztek tömeges hazatérőket az ország északi részéről kitelepítettek körében.
Izrael - mint a hadsereg közléseiből kiderül - a harcok kezdete óta kedden, közvetlenül az egyezmény aláírása előtt mérte a legsúlyosabb légicsapásokat a libanoni fővárosra, Bejrútra, és az izraeli szárazföldi egységek ekkor érték el a Dél-Libanon északi határát jelző Litani folyót.
A várható tűzszünet hírére a Hezbollah is már vasárnap kiemelkedően sok, mintegy kétszázötven lövedéket indított Izrael felé, olyan mennyiséget, mint Hasszan Naszrallah sejknek, a szervezet vezetőjének a megölését követően, szeptember végén.
Aviháj Edri, az izraeli hadsereg arab nyelvű szóvivője arra figyelmeztette szerda hajnalban a libanoni civileket, hogy még ne térjenek vissza a dél-libanoni falvakba.
„Ne menjen az IDF evakuálta falvak vagy a környéken tartózkodó IDF-erők felé. Az ön és családja biztonsága érdekében kerülje el ezt a területet” - közölte arab nyelven.
„Az IDF tájékoztatja önöket az otthonukba való visszatérés biztonságos időpontjáról” - tette hozzá.
A harcok elmúlt közel tizennégy hónapjában több mint háromezerötszáz libanoni vesztette életét, és több mint tizenötezren megsebesültek. Mintegy százötven izraelit öltek meg a Libanonból indított rakéták és drónok, vagy haltak meg szárazföldi műveletek közben, és több százan megsebesültek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
