Zaluzsnij realizmusa most beleillik a kijevi propagandába
Szó sincs arról, hogy Kijev belátná reménytelen helyzetét, hanem a vereség lehetőségének felvillantásával is zsarolja, nagyobb kiállásra próbálja ösztökélni a Nyugatot – villant fényt a háttérbe Stier Gábor.
Utoljára frissítve: 2023. november 3. 13:32
2023. november 3. 13:04
Zaluzsnij – mil.in.ua
„Fontos megérteni, hogy ezt a háborút nem lehet megnyerni az elmúlt generáció fegyvereivel, és elavult módszereivel. Elkerülhetetlenül késedelemhez és ennek következtében vereséghez vezetnek” – mondta Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg vezérkari főnöke. Stier Gábornak, a moszkvater.com főszerkesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola.
– Főszerkesztő úr, az ukrán nyilatkozatokban több mint másfél éve azt olvassuk, hogy Putyin két hónapon belül meghal, és közeleg az ukrán győzelem. Zaluzsnij az utóbbi napokban a holtpont, sőt a vereség szót is kimondta. Miért érdemes erre a fordulatra fölfigyelnünk?
- Miközben a nyugati társadalmakban, és lassan a politikai elitekben is egyre inkább érződik a háborús fáradtság, a kijevi vezetés eltökélt a háború folytatása mellett. Zaluzsnij nyilatkozata is inkább arról szól, hogy Ukrajna több és modernebb fegyvereket, mindenek előtt harci repülőgépeket kapjon. Tény, hogy a katonai vezetés reálisabban látja a helyzetet, mint a politikai elit, ám az ebben az interjúban megnyilvánuló realizmus a kommunikáció része. Kijev immár hónapok óta azért festi le a valóságnak megfelelően a frontok állását, mert így akarja a Nyugatot nagyobb kiállásra sarkallni. Lényegében azt üzeni ezzel a helyzetleírással, hogy Kijev veszít, amennyiben nem kap több fegyvert. Ha tehát Washington és Brüsszel el akarja kerülni Moszkva győzelmét, akkor még több pénzt, paripát, fegyvert kell Ukrajnának adni. Szó sincs tehát arról, hogy Kijev belátná kilátástalan helyzetét, hanem a vereség lehetőségének felvillantásával is zsarolja, nagyobb kiállásra próbálja ösztökélni a Nyugatot. Jelen esetben ez az interjú Joe Biden elképzeléseibe is beleillik, hiszen azt a republikánusok sem szeretnék, hogy Oroszország nyertesen kerüljön ki a háborúból, így könnyebben megszavazhatják a támogatásokat.
– Magának Zaluzsnijnak milyen nehézsége adódhat abból, hogy ütközetet vállalt a propaganda fronttal?
- Az ukrán katonai és politikai vezetés között folyamatos a szembenállás, hiszen a politikai akarat sokszor szembe megy a katonai logikával. Elég Bahmut esetét említeni, amikor a hadvezetés feladta volna a város védelmét, ám ezt az elnöki hiba megakadályozta, ezalatt az orosz vezetés kiépítette a Szurovikin-vonalat. Zaluzsnij tehát folyamatosan felvállalja a konfliktust Zelenszkijjel és csapatával, amelynek következtében egy időre ki is vették a médiatérből. Jelenleg azonban a katonák realizmusa beleillik a kommunikációs stratégiába. Ettől függetlenül Zelenszkij és Zaluzsnij szembenállása még tartogathat meglepetést annak ellenére, hogy háború idején nem ajánlatos a vezérkari főnököt lecserélni. Bizonyos esetben egyébként az sem zárható ki, hogy éppen Zaluzsnij lehet az, aki majd aláírja a tűzszüneti megállapodást. De ehhez még Washingtonnak is lesz egy-két szava. Szó sincs tehát arról, hogy Kijev belátná reménytelen helyzetét, hanem a vereség lehetőségének felvillantásával is zsarolja, nagyobb kiállásra próbálja ösztökélni a Nyugatot.
Stier Gábor – erdelyi naplo
– Peszkov szóvivő a holtpont szóra figyelt föl, nincs ilyen, mondta, a különleges művelet rendben zajlik. A szóvivői stáb – beleértve Zaharovát is – magabiztossága mennyire tényező ebben a komplex, a véres és a hibrid jelleget is tartalmazó hadviselésben?
- Ennek a háborúnak az egyik frontja az információs tér, ezért mindkét oldalon megvannak a konfliktus médiaarcai. Ők majdnem olyan fontos szerepet játszanak, mint a katonák. Azért csak majdnem, mert a vereséget csak egy ideig lehet győzelemmé alakítani az információs térben. Ezen a fronton mindkét oldal erős, az ukránok lehetőségei azonban a nyugati háttér miatt nagyobbak, és ezt Kijev ki is használja. A kommunikáció persze nemcsak a külvilágnak, hanem hazafelé is szól, ezért aztán fontos, hogy a megszólalók magabiztosságot sugározzanak. A szóvivők megnyilatkozásait így ebben a kontextusban kell értelmezni, tudva, hogy ezek a megszólalások is a háború, a hadviselés részét képezik.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.