Telefontolvaj és rágalmazó nem bújhat mentelmi jog mögé - Interjú ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogásszal
A telefontolvaj nem néz szembe a jogállamisággal, ehelyett mentelmi jog mögé bújik. Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt kérdezte a Gondola.
- Telefontolvajnak nevezhetünk-e egy telefontolvajt, akiről hatályos bírósági ítélet még nem mondta ki, hogy elkövette ezt a bűncselekményt, ám a Legfőbb Ügyészség már kérte kiadatását az Európai Uniótól, és maga a "gyanúsított" sem cáfolt, ehelyett mentelmi jog mögé bújt?
- Összességében a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció elnökének mentelmi jogával kapcsolatos megdöbbentő, pozitív tartalmú, egyúttal jogilag támadhatatlan, megfellebbezhetetlen brüsszeli, illetve strasbourgi döntés nem csupán két képviselő személyes ügyéről szól, hanem arról, hogy milyen irányt vesz az Európai Parlament jogalkalmazási gyakorlata, és ennek milyen következményei lehetnek Magyarország számára. Ráadásul Magyar Pétert védi, azzal
azt az üzenetet közvetíti, hogy a politikai lojalitás felülírhatja a törvény előtti egyenlőséget,
ami tovább növelheti a magyar társadalom euroszkepticizmusát és gyengítheti az EU intézményeibe vetett bizalmat. Ha viszont Salist kiadják, azzal hallgatólagosan elismerik a magyar igazságszolgáltatás működőképességét, ami élesen szembemegy az eddigi brüsszeli kritikákkal. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának preambuluma kiemeli, hogy az Unió a demokrácia és a jogállamiság elveire támaszkodik, ezért különösen fontos a két ügy kimenetele, mert az mutatja meg, hogy Brüsszel kész-e valóban érvényt szerezni ezeknek az alapelveknek, vagy politikai lojalitás alapján alkalmaz kettős mércét a tagállamokkal és a képviselőkkel szemben. Magyar Péter ráadásul egy olyan, a baloldal és néppárti többség által kötött politikai alku részeként kapott felmentést a felelősségvállalás alól, amelyben a Tisza Párt elnökének sorsát egy antifás bűnözőével kötötték össze -
ilyen szégyenletes alkuba magyar politikusnak még nem kellett az Unióhoz történő csatlakozásunk óta beletörődnie.
- Indulhat-e törvényhozási képviselő-jelöltként egy telefontolvaj, amikor az ártatlanság vélelmét csak mentelmi jog állványozza elé, s ez az állványzat bármikor összeomolhat?
- Az Európai Parlament döntése, mellyel a Tisza Párt elnökének mentelmi jogát fenntartotta, komoly jogi és politikai aggályokat is felvet. Bár az EP eljárási szabályzatának 5. cikk 2. pontja rögzíti, hogy a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka, e konkrét ügyben
ez a rendelkezés a politikai szimpátiák védelmének eszközévé torzult.
A döntés ellentétes az EUSZ 2. cikkével, amely az egyenlőség és a jogállamiság tiszteletben tartását írja elő, valamint az EUSZ 9. cikkével, amely kimondja a polgárok közötti egyenlőség elvét. Mindezt tovább erősíti az Európai Unió Alapjogi Chartája, amely a 20. cikkben rögzíti a törvény előtti egyenlőség elvét, a 21. cikkben pedig tiltja a megkülönböztetést, ideértve a politikai vélemény alapján történő eltérő bánásmódot is.
A C-502/19. sz. ügyben Szpunar főtanácsnok hangsúlyozta, hogy a mentelmi jog nem a büntetőjogi felelősség elkerülését szolgálja, hanem az intézmény zavartalan működését biztosítja.
ifj. Lomnici Zoltán - MTI/Hegedüs Róbert
- Jogilag hogyan támadható az az európai uniós vezetőség, amely üptre-puffra a jogállamiságot emlegeti, ám a mentelmi joggal megakadályozza a jogállamiság érvényesülését?
- A C-163/10. sz. Patriciello-ügyben az Európai Unió Bírósága éppen egy hamis vád miatt indult büntetőeljárás kapcsán határozta meg, hogy milyen esetekben illeti meg az európai parlamenti képviselőt mentelmi jog. Az ítélet kimondja, hogy: „Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 8. cikkét akként kell értelmezni, hogy az európai parlamenti képviselő által az Európai Parlamenten kívül tett olyan nyilatkozat, amelynek következtében az e képviselő származása szerinti tagállamban hamis vád bűncselekménye miatt büntetőeljárás indult, csak akkor minősül a képviselői feladatok ellátása során kifejtett véleménynek, ha olyan szubjektív értékelésnek számít, amely közvetlen és nyilvánvaló kapcsolatot mutat az ilyen feladatok ellátásával.”
Ez az említett döntés alapvető iránymutatás: ha egy képviselő kijelentése nem a parlamenti feladatkörével összefüggésben történik, és nem közérdekű politikai véleménynyilvánítás, akkor nem élvezhet mentelmet.
E logika szerint a Tisza Párt elnöke ellen indult lopási és rágalmazási eljárások (amelyek nem politikai, hanem személyes cselekményekhez kötődnek) nem tartozhatnának a mentelmi jog védelme alá.
