100 éve indult a magyar rádiózás - hírt közöl, kultúrát terjeszt és alakít

Művelődésünk fontos értéke a rádiózás - 100 éve indult hazánkban a hírközlésnek, kultúraterjesztésnek és a kultúra gazdagításának e hatásos gyakorlata.

Sosem látott felvételek láthatók a 100 éve indult magyar rádiózásról: a Nemzeti Filmintézet (NFI) a kerek évfordulóra összegyűjtötte és elérhetővé tette a Magyar Rádió alapításának, elindulásának és első aranykorának fennmaradt filmdokumentumait.

Médiatörténeti jelentőségű dokumentumfilm készült - fogalmazott a Nemzeti Filmintézet az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

A Nemzeti Filmintézet egy éve indított történelmi videósorozata, a Ma 100 éve első különkiadását teszi közzé, amelyben nemcsak filmhíradós felvételek láthatók, hanem számos olyan forrásértékű archív képsor is, amelyet most láthat először a közönség. A Magyar Rádió első aranykora című dokumentumfilm korabeli játékfilmek rádiós jeleneteiből, dokumentumfilmek és reklámok rádióval kapcsolatos részleteiből is válogat.

A közleményben Káel Csaba kormánybiztost, a Nemzeti Filmintézet elnökét idézték, aki kiemelte: a filmipar fejlesztése, értékteremtő alkotások létrejöttének támogatása mellett küldetésük az audiovizuális kincs feldolgozása, közzététele és továbbadása is.

"A Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum kiváló kutatóinak köszönhetően átfogó képet kaphatunk a magyar rádiózás első nagy korszakáról - arról a húsz évről, amikor a semmiből felépült Európa egyik legerősebb hatósugarú és a legszínvonalasabb műsort készítő és közvetítő rádióállomása Magyarországon" - nyilatkozta.

A most közzétett 48 perces dokumentumfilm a húszas években készült, még némán felvett képsorokkal indul - hiszen a rádió alapításának előtörténete az a világszenzáció, amelyet Telefonhírmondó néven ismer a médiatörténet, s amelyre joggal lehetünk büszkék, hiszen a világ első műsorszóró vállalkozása volt, igaz, akkor még a fővárosi telefonvonalakat használva - emelték ki a közleményben.

Az 1925. december 1-jén megindult rendszeres hazai rádiós műsorszórás az elsők között indult, és a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően sikerült a világ élvonalában maradnia. "Az pedig, hogy a nemzetközi médiaversenyben végig az élbolyban voltunk, annak is köszönhető, hogy néhány évvel Trianon után a rádió bizonyult az egyetlen olyan határok nélküli kommunikációs csatornának, amellyel könnyen elérhető volt Európa minden magyarajkú hallgatója"
- olvasható a közleményben.

Mint írták, az LGT által is megénekelt Gyáli úti bútorszállító kocsitól a Nemzeti Múzeum háta mögött felépített stúdiópalotáig hosszú út vezetett, a célt azonban sikerült a Magyar Rádió Részvénytársaságnak és a munkáját felügyelő és finanszírozó Magyar Távirati Irodának tíz év alatt elérnie. Az egyre korszerűsödő rádióstúdiók technikai fejlesztése mellett fontos feladat volt a sugárzás hatótávolságát is kiszélesíteni, aminek látványos antennaépítési projektjeiről szintén érzékletesen beszámoltak a filmhíradók.

A Magyar Rádió 100 évvel ezelőtti sikersztorijával párhuzamosan jelenik meg a Ma 100 éve - Régi idők híradói decemberi száma is, amely 1925. utolsó hónapjának legfontosabb mozgófilmen fennmaradt eseményeit mutatja be: a Budapestre lehullott rekordmennyiségű havat, Kossuth Lajos akkor még élő, egyik legutolsó katonáját, a székesfehérvári huszárok ezredünnepélyét és a Békés vármegyei árvízkatasztrófát, amely százak és ezrek karácsonyát tette tönkre száz évvel ezelőtt - áll a közleményben.

Bővebb információ a https://nfi.hu/filmarchivum/kutatasoktatas/ma-100-eve oldalon érhető el.