Szerbiában tüntettek a Szerbia és Koszovó közötti megállapodás ellen
2023. március 18. 12:24
Több ezren vonultak utcára péntek este Belgrádban, hogy a Szerbia és Koszovó közötti viszony rendezésére kidolgozott francia-német javaslat ellen tüntessenek.
Aleksandar Vucic szerb államfő és Albin Kurti koszovói miniszterelnök uniós meghívásra szombaton az észak-macedóniai Ohridban ül tárgyalóasztalhoz, hogy a 11 pontból álló javaslatban foglaltak részleteiről tárgyaljon. A javaslat egyik pontja szerint Szerbia a jövőben nem akadályozhatná Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe.
Az egy nappal korábbi belgrádi tiltakozáson becslések szerint körülbelül négyezer ember vett részt, hogy felhívja a politikusok figyelmét arra, ne engedjenek a követeléseknek, és Belgrád ne ismerje el Koszovó függetlenségét.
Az ultranacionalista szervezetek által szervezett belgrádi tüntetésen a tömeg a "Nincs megadás" és "Nem adjuk Koszovót" felkiáltásokat skandálta, Milica Djurdjevic Stamenkovski, a Fogadalomtevők Szerb Pártjának elnöke pedig beszédében azt hangsúlyozta, hogy az uniós javaslat lehetővé teszi, hogy Koszovó Albániához csatlakozzon, és létrejöjjön az úgynevezett Nagy-Albánia, amely az elképzelések szerint a térség összes albán nemzetiségű emberének állama lenne.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandón elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Amennyiben Koszovó felvételt nyer a nemzetközi szervezetekbe - mert Szerbia nem lobbizhat a nagyhatalmaknál ez ellen - azzal Belgrád a gyakorlatban lehetővé tenné és elismerné, hogy Koszovót önálló államként kezeljék mindenhol.
Szerbia és Koszovó között 2013-ban kezdődött tárgyalássorozat uniós közvetítéssel, és noha a kapcsolat rendezése elősegítené mindkét ország európai integrációját, valós előrelépés azóta sem történt.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ha ezeket a több tízmilliárd eurós összegeket úgy tudják osztogatni és költögetni, hogy közben az Unióban nem létezik audit, nincs számvevőszék és elszámoltatás, nem csoda, hogy minden „okvetetlenkedés”, ami az átláthatóságot és a transzparenciát szolgálná, az ő szemükben nemtelen támadás a „civil társadalom” ellen!
Ukrajnával szomszédos országként úgy látjuk, ha felveszik Ukrajnát az Európai Unióba, felveszik a háborút is – közölte a miniszterelnök hétfőn az EU parlamenti elnökeinek konferenciáján az Országházban.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
