Életének 70. évében vasárnap elhunyt Éri Péter Kossuth-, Liszt Ferenc- és Martin György-díjas zenész, népzenész, a Muzsikás együttes tagja - tudatta Facebook-oldalán a művész lánya és az Óbudai Népzenei Iskola.
MNO.HU
Éri Péter 1953. november 11-én született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) angol-román-néprajz szakán végett.
A néptánccal már gyermekkorában szoros kapcsolatba került, majd a VDSZ Bartók Béla Táncegyüttes alapító tagja lett. Mestere volt Tímár Sándor, de idős falusi táncosoktól is sokat tanult.
Mint a Muzsikás együttes honlapján olvasható, Éri Péter nevelőapja Martin György tánc- és zenefolklorista volt, aki őt már kicsi gyermekkora óta rendszeresen elvitte a gyűjtőútjaira, ahol a népzene, néptánc legjobb falusi mestereivel találkozott.
A kalotaszegi legényes táncot már tízéves korában stílushűen ismerte, 14 éves korában lett a Bartók Béla néptáncegyüttes szólistája, a zenét autodidakta módon tanulta.
1975-től a Sebő együttes nagybőgőse. A Muzsikás rendszeres vendégzenésze 1978-ig, azóta az együttes tagja volt, brácsán, kontrán, különböző furulyákon és mandolinon zenélt, énekelt.
A Muzsikás hangmérnöke, a népzeni feldolgozások szerzője, a Magyar Rádió rendszeres népzenei műsorának szerkesztője és készítője volt - áll a honlapon.
A művészt a Muzsikás együttes tagjaként 1995-ben Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki. Az együttes 1999-ben Kossuth-díjat is kapott a magyar hagyományos népzene hazai és nemzetközi népszerűsítésében végzett állhatatos tevékenységéért, művészi munkásságáért.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
