A migránsinvázióhoz használt roncsautókat szállítottak el
2023. november 30. 15:01
Már több mint ötven roncsautótól tisztította meg a határmenti településeket a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal - közölte az intézmény az MTI-vel csütörtökön.
A közlemény szerint két hete jelent meg az a kormányrendelet, amely lehetővé teszi a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatalnak, hogy elszállítsa az olyan járműveket vagy autóroncsokat, melyeket valószínűsíthetően embercsempészek használtak.
A déli határszakaszt érintő illegális bevándorlás eredményeként több száz, embercsempészésre használt roncsautó maradt Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyei utak mellett, illetve szántóföldeken és erdőkben, sok esetben akadályozva a biztonságos közlekedést. Elszállításukat a kormányhivatal november 21-én kezdte meg Mórahalom térségében. A Dél-Alföld mezőőreinek és közterület-felügyelőinek jelzése alapján november 29-ig 52 gépjárművet szállíttatott el a kormányhivatal.
A jogszabály szerint a kormányhivatal munkatársai a járműveken előbb értesítést helyeznek el, majd négy nap leteltével az autókat egy központi, szegedi telephelyre szállítják. A járművek alvázszámát, illetve - amennyiben ismert - motorszámát és rendszámát közzéteszik a kormányhivatal honlapján.
Az eddig elszállított 52 gépjárművet Ásotthalom, Mórahalom és Öttömös külterületéről gyűjtötte össze a kormányhivatal. A munka Öttömös, Ruzsa és Zákányszék térségében folytatódik a következő napokban - áll a közleményben.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
