Honvédtiszti pályára készülő fiatalok jelentkezését várják
2023. december 1. 14:48
Nyílt napot tartott pénteken a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara azoknak a fiataloknak, akiket érdekel a katonatiszti pálya.
Az érdeklődőket Lippai Péter, az NKE dékánja köszöntötte, előadásában a dandártábornok ismertette a honvédtiszti hivatás szépségeit, ugyanakkor részletesen kiért a pálya nehézségeire is.
Elmondta: az egyetemre felvett hallgatók először kiképzésen vesznek részt, amelynek első szakaszát több helyszínen, tábori körülmények között, sátrakban elszállásolva töltik.
A honvédtiszti képzés egyik vonzereje az úgynevezett kettős jogállás, amelynek értelmében a fiatalokat szerződéses katonákként alkalmazza a Magyar Honvédség, emellett - más egyetemektől eltérően - nem ösztöndíjat, hanem illetményt kapnak már kiképzésük idején is, amelynek összege lényegesen magasabb az előbbinél - közölte Lippai Péter.
Az NKE alapképzéseiben jelenleg a katonai vezetői, a katonai infokommunikáció, a katonai logisztika, az állami légijármű-vezető, a katonai repülésirányító, a katonai repülőműszaki, a nemzetközi biztonsági, védelempolitikai és a nemzetbiztonsági szakokat választhatják az érdeklődők.
Lippai Péter az MTI érdeklődésére elmondta, hogy nagy az érdeklődés a fiatalok körében a honvédtiszti pálya iránt, ugyanakkor a toborzáskor azt a taktikát követik, hogy részletesen beszámolnak a pálya nehézségeiről, reményeik szerint így csak azok kezdenek bele a kiképzésbe, akik valóban elhivatottak.
A kettős jogállás tavalyi bevezetésének köszönhetően a jelentkezők száma megkétszereződött, idén körülbelül háromszázan kezdték meg tanulmányaikat az egyetemen - közölte a dékán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
