Alkalmi bélyeget bocsátott ki a százéves Magyar Nemzeti Bank tiszteletére a Magyar Posta
2024. június 24. 16:19
Alkalmi bélyeget bocsátott ki a százéves Magyar Nemzeti Bank (MNB) tiszteletére a Magyar Posta hétfőn, a jegybank alapításának évfordulóján. Száz évvel ezelőtt, 1924. június 24-én kezdte meg működését Popovics Sándor elnök vezetésével az önálló Magyar Nemzeti Bank. Ez fordulópont volt az ország önállóságának, függetlenségének történetében – idézte fel a bélyeg bemutatása alkalmából rendezett budapesti ünnepségen Kandrács Csaba, az MNB alelnöke. Emlékeztetett arra, hogy már az 1848-as forradalom 12 pontjának is egyik fontos követelése volt a Nemzeti Bank megalakítása, amely az alapítás után „rögtön kemény munkával kezdte el szolgálni a nemzetet, és ugyanúgy, mint napjainkban is, ennek hamar meg is látszottak az eredményei”. Ezek között említette, hogy az akkori papírkorona addig inflálódó árfolyama már 1924 nyarára stabilizálódott, továbbá 1927. január 1-jén kibocsátották a pengőt, amelynek az értéke a kezdetekkor megegyezett a svájci frankéval.
Kiemelte, hogy az évfordulóra a jegybank egész éven át tartó centenáriumi ünnepségsorozattal emlékezik, megszólítva nem csak a szűkebb pénzügyi szakmát, de az egész ország közvéleményét is, külön programokat nyújtva a fiatal korosztályra. A sorozat célja, hogy bemutassák a jegybank történelmét, évszázados küldetését és a magyarság szellemi, vagyoni örökségének megőrzésében vállalt felelősségét – hangsúlyozta az alelnök. Felidézte, hogy egy hónappal ezelőtt a sorozat keretében bocsátották ki a 100 forintos forgalmi érme emlékváltozatát kétmillió példányban, valamint egy-egy ötvenezer és háromezer forint névértékű ezüst és színesfém emlékérmét. Áprilisban megnyitották a Pénzmúzeum új, Pénzügyi évszázad címet viselő, egészen év végéig megtekinthető kiállítását is, amelyen a látogatók egyebek mellett az elmúlt 100 év Magyarországon kibocsátott valamennyi bankjegyét és fizetési forgalmi érméit is megtekinthetik.
Mindezek mellett történelmi játékfilm készül az MNB alapításáról és a jegybank történetét feldolgozó könyvsorozat újabb kötetét is bemutatják idén, valamint több nemzetközi konferenciát is szerveznek. Hegmanné Nemes Sára, a Magyar Posta Zrt. igazgatóságának alelnöke kiemelte, hogy a Magyar Posta és az MNB számos alkalommal fogott össze korábban is, hogy érme- vagy bélyegkibocsátással köszöntsön egy-egy jeles eseményt, egy kiemelkedő személyiséget vagy egy ünnepi évfordulót. „Nagy megtiszteltetés ez számunkra, hiszen ennek a bélyegnek a megjelentetésével nemcsak a centenáriumot, hanem a szuverén magyar pénzügyi rendszer alapítását is ünnepeljük” – hangsúlyozta, hozzátéve: a Magyar Posta elkötelezetten szolgálja hazánk kulturális és történelmi értékeinek megőrzését és ápolását, így nem volt kérdés, hogy szeretnének időtálló emléket állítani Magyarország nagymúltú jegybankjának.
Hegmanné Nemes Sára elmondta, hogy az alkalmi bélyeg Szabó Ferenc grafikusművész tervei alapján készült, és az MNB centenáriumi logójára és székházára fókuszál. Az Alpár Ignác tervei alapján eklektikus és neobarokk stílusban, 1902 és 1905 között elkészült épületet eredetileg az Osztrák-Magyar Bank budapesti fiókintézetei székházának szánták, de a Szabadság téri épület a jegybank megalakulása óta az MNB székházaként szolgál és jelenleg is műemléki védelem alatt áll. Az alkalmi bélyegen az MNB épületének homlokzatán található egyik szoborkompozíció és a centenáriumi logó is látható, az alkalmi borítékon pedig az épület homlokzatán virágfüzérrel ábrázolt nőalak jelenik meg.
A szoborcsoport központjában egy fiatal nő és egy fiú áll, körülöttük a gazdagságot és bőséget jelképező szimbólumokkal, bőségkosárral és búzakévével. Ez a kiadás 40 ezer példányban készült el és hétfőtől elérhető a Filapostán, továbbá filatéliai szakszolgálatokon, egyes postákon és a posta weboldalán.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
Barabás Richárd, a Párbeszéd politikusa a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésére benyújtott módosító indítványa szerint a szivárvány színeivel kellene kivilágítani a Kolosy téren álló 269 éves Újlaki Sarlós Boldogasszony Plébániatemplomot. A beadványt több politikus is provokációnak nevezte. Barabás emellett a Facebook oldalán próbálta félremagyarázni, saját világlátásához igazítani a szivárvány szimbólum jelentését. Soltész Miklóst, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárát kérdeztük a váci református iskola bővítésének alapkőletételénél az esetről, keresztényüldözésről és a Nyugat-Európa szerte tapasztalható templomátalakításokról.
Hind Kabawat az első nő és egyben keresztény, aki miniszteri tisztséget tölt be a szíriai kormányban. Március 29-i hivatalba lépésétől ő vezeti a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot. Nyugati megfigyelők üdvözölték a nők irányába történő nyitást, az új szociális miniszter személyének megválasztását egyben pedig a kisebbségek iránti elfogadóbb magatartásnak tekintik.
Soltész Miklós a Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda bővítésének átadóünnepségén arról beszélt, hogy a magyar kormány ugyanúgy fontosnak tartja az egyházak és a nemzetiségek oktatási-nevelési intézményeit, mint minden más oktatási-nevelési hazai intézményt.