Kedden tartja meg informális ülését Budapesten az Európai Unió Versenyképességi Tanácsa, amelyen a tagországok gazdasági miniszterei vesznek részt. Az ülést, amely a soros magyar elnökség első tanácsi rendezvénye, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter vezeti - jelentette be az MTI-nek küldött közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A jelenlegi nemzetközi kihívások közepette, amikor Európa lemaradóban van globális versenytársaival szemben, létfontosságú az unió és tagállamai termelékenységének és ezáltal versenyképességének javítása és a növekedés ösztönzése.
A Versenyképességi Tanács mostani ülésének legfőbb célja egy új európai versenyképességi paktum előkészítése, ugyanis a magyar európai uniós soros elnökség központi célkitűzése az európai versenyképesség megerősítése.
Az Új Európai Versenyképességi Megállapodás tervezetét Orbán Viktor miniszterelnök az ősz folyamán terjeszti elő az Európai Tanács felé. Ennek keretében prioritás a gazdasági növekedés újraindítása és a tartós növekedés feltételeinek kialakítása, a belső piac elmélyítése, a kis- és középvállalkozások kiemelt támogatása, a zöld és digitális átmenet elősegítése az európai gazdasági szereplőkkel és az európai polgárokkal partnerségben, a nemzetközi együttműködések előmozdítása, illetve a munkahelyek stabilitásának és fenntarthatóságának biztosítása - sorolta az NGM.
A keddi ülés keretein belül két fókusztéma kerül szóba a versenyképességet illetően: az elektromobilitás térnyerésének felgyorsítása, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának előmozdítása - ismertette a közlemény.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
