Agyonlőttek Ciszjordániában egy 26 éves palesztin-barát aktivistát
2024. szeptember 7. 11:09
Agyonlőttek Ciszjordániában pénteken zavargásokon egy 26 éves török-amerikai palesztin-barát aktivistát, az izraeli hadsereg kivizsgálja a történteket.
Ciszjordánia északi részén, Náblusztól délkeletre, a palesztin Beita városban az izraeli telepek terjeszkedése elleni palesztin tüntetésen a szemtanúk és a palesztin média szerint a hadsereg katonái lelőtték Aysenur Ezgi Eygi török származású amerikai aktivistát.
A 26 éves nőt fejbelőtték, a Vörös Félhold mentőszolgálat járműve kritikus állapotban a nabluszi Rafidia kórházba szállította, ahol az orvosok megállapították a halálát.
A megölt nő a Nemzetközi Szolidaritási Mozgalom (International Solidarity Movement, ISM) aktivistája volt. Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy a tiltakozó palesztinok kövekkel dobálták a katonákat, akik a fenyegetést jelentő személy felé lőttek. Az esetet kivizsgálják.
Az Egyesült Államok nagykövetsége bejelentette, hogy kiderítik az incidens körülményeit, Törökország pedig elítélte a „Netanjahu-kormány által elkövetett gyilkosságot”.
Néhány órával később a Náblusztól délre fekvő Kariot nevű palesztin faluban agyonlőttek otthonában egy 13 éves palesztin lányt, miközben szélsőséges izraeli telepesek összecsaptak a falu palesztin lakóival.
Palesztin jelentés szerint a telepesek civileket támadtak meg a faluban, de a lányt ért lövés szerintük a hadsereg katonáinak fegyvereiből származott. Izraeli biztonsági források szerint lehetséges, hogy az izraeli telepesek nyitottak tüzet a faluban.
Ciszjordániában az elmúlt évben, a Hamász terrorszervezet október 7-i támadását követően az izraeli csapatok mintegy 5000 körözött palesztint tartóztattak le, akik közül több mint kétezren a Hamászhoz tartoztak.
A Palesztin Nemzeti Hatóság egészségügyi minisztériuma szerint azóta több mint 670 ciszjordániai palesztint öltek meg. Az izraeli hadsereg szerint túlnyomó többségük tűzharcban vesztette életét az izraeli katonákkal folytatott összecsapásokban.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.