Múlt hét kedden fizetésképtelenség miatt felszámolási eljárás indult a korábban Dunaferrként működő dunai vasmű tulajdonosa, a Liberty Steel két leányvállalata ellen. A gyár megvásárlását követően a Liberty egy 100 napos programot dolgozott ki, ebben vállalta egyebek mellett, hogy stabilizálja és felfuttatja a termelést, valamint elősegíti a dolgozók megélhetését, és folyamatosan fejleszti a béreket. Azonban abból, amit a Liberty megígért, szinte semmi nem teljesült, így 2024. szeptember végére a vasmű ismét nehéz helyzetbe került. A kormány a felszámolási eljárások hírére reagálva a bérek kifizetésére szólította fel a Libertyt.
Hétfőn az Országgyűlés napirend előtti felszólalásainak sorában Komjáthi Imre (MSZP) a Dunaferr helyzetére hívta fel a figyelmet. Elmondta, a kormány kifizette a tulajdonos helyett a dolgozók elmaradt bérét, amely 17,8 milliárd forintba került. Nem helyes, hogy ilyen tulajdonosokat hoznak Magyarországra, akik azért jönnek, hogy nyerészkedjenek és megdézsmálják a magyar adófizetők pénzét – hangoztatta. Hírek szóltak kínai befektetőkről, de most azt is hallani, hogy egy svájci-szlovák befektető nézte ki a céget. Reméli, folytatta, hogy a Dunaferr dolgozóinak lesz munkája és nem hoznak ide legközelebb is gazdasági kalandorokat, akik csak a magyar adófizetők pénzére sóvárognak.
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára (képünkön) rögzítette, a dunaújvárosi vasmű nagyon fontos az országnak, az ottdolgozóknak és a beszállítóknak. A Dunaferr megmentésére a magyar kormány az elmúlt 1-1,5 évben jelentős energiákat és pénzeszközöket fordított. Ugyanakkor nincsenek abban a helyzetben, hogy válogassanak az acélipari befektetők között – jelezte.
A dunai vasmű megmentését fontosnak tartják, most is azon igyekeznek, hogy befektetőket találjanak. Azt mondta, a jelenlegi indiai tulajdonosnak mintegy ötven vállalata van a világban, joggal bíztak benne. "Csalódnunk kellett nekünk is" – fogalmazott.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
