Európa nagy bajban van, versenyképességét tekintve lemaradt Kínától és az Egyesült Államoktól – mondta Tuzson Bence igazságügy-miniszter egy, a magyar elnökséghez kapcsolódó rendezvény előtt Budapesten, hétfőn. A magyar EU-elnökség a versenyképességet a középpontba helyezte, ezen belül is nagyon fontos a jogi, jogalkotási versenyképesség. A versenyképességet a jogszabályok, azok szerkesztése, megalkotásának ideje alapvetően határozza meg. Ezért fontos, hogy uniós szinten is beszéljünk róla – hangsúlyozta a miniszter. Sajnos Európát ezen a téren „csőlátás” jellemzi. Nem figyelnek arra, hogy a versenyképességet segítő vagy hátráltató jogszabályok születnek. Például arra, hogy a GDPR versenyképességi szempontból az unióban mit jelent a kis- és középvállalkozások számára, miközben ezek a szabályok nem vonatkoznak az EU-n kívüli versenytársakra, akik így versenyképesebbek lehetnek – jegyezte meg a miniszter.
Európa lemaradt a digitalizáció és a mesterséges intelligencia területén is, pedig fontos, hogy ezeket alkalmazzuk jogi területen – figyelmeztetett a miniszter. Kifejtette: „Ma még van esélye az EU-nak, de az utolsó pillanatban vagyunk”, hogy utolérjük azokat a versenytársakat, amelyek hatalmas globális kihívást jelentenek az EU számára.
Ez a magyar elnökség célja – mondta Tuzson Bence az EU-elnökséghez kapcsolódó Jogi versenyképesség – A jog eszközeivel a versenyképesebb Európáért című nemzetközi konferencia előtt.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
