Az északi területeken élők felkészülhetnek az első jelentős havazásra, míg a déli országrész lakói esernyőt tarthatnak készenlétben. Hogy pontosan az ország mely területein várható a legnagyobb mennyiségű havazás, arról Tóth Tamás meteorológust kérdeztük.

Péntek hajnalban érkezik a mediterrán ciklon, amely jelentős csapadékot hoz az országba, de nem mindenütt számíthatunk havazásra, egyelőre úgy tűnik, a déli területeken inkább az eső lesz a meghatározó.

A csütörtökön még jellemzően napos, szeles időre számíthatunk, de estefelé nyugat felől fokozatosan megérkeznek a felhők. Éjszaka az érkező mediterrán ciklon hatására borult égbolt alakul ki, és ezzel elkezdődik a csapadékos időjárás – írja a HungaroMet.

A ciklon középpontja a számítógépes modellek szerint hazánk déli–délkeleti része fölött vonul át. Ez jelentős hatással lesz a csapadék típusára.

A szerdai előrejelzések alapján az ország északi, északkeleti részén várható jelentősebb vizes hóréteg kialakulása, de közel sem az ország teljes területén – tájékoztatott Tóth Tamás meteorológus.

A délről átmenetileg fölénk áramló enyhébb levegőben a Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön a csapadék elején eső, havas eső is lehet, később válthat szilárd formába a csapadék. A megmaradás erősen hőmérsékletfüggő lesz: néhány tized fokos eltérés a talajon több centiméter többletet vagy akár teljes elolvadást eredményezhet, így a pontosabb területi eloszlást a frissebb, csütörtöki számítások adhatják meg.

A legtöbb hó pillanatnyilag az Északi-középhegységre és az Észak-Alföldre prognosztizálható, a legkevesebb a Dél-Dunántúlra, de a hegyekben egy-kétszáz méter szintkülönbség esetén is jelentős hóréteg növekedést jelenthet.

Az északi területeken élők felkészülhetnek az első jelentős havazásra, míg a déli országrész lakói esernyőt tarthatnak készenlétben.

Mivel az előrejelzések szerint vizes, tapadós hó várható, hófúvásra nem kell számítani, legfeljebb a magasabb hegyekben, ahol alacsonyabb lesz a hőmérséklet.

Bár hazánkban az elmúlt években ritkaságszámba vehető a nagyobb mennyiségű havazás, a novemberi havazás oka az, hogy a tél közeledtével kiéleződnek a különbségek a trópusi és a poláris területek között, amelyek különösen a tengerek felett ciklonok képződésével jár. Ezek biztosítják a nagy hőcserét, amelyek esetenként jelentős hidegbetöréssel járnak.

Szerdán érkezett az első hideghullám, pénteken pedig egy ciklon keveri meg a hideg és a meleg légtömeget, melynek választóvonalán jelentősebb vegyes halmazállapotú csapadék varható – magyarázta a ránk váró havazás okát Tóth Tamás.

Bár az elmúlt évek tapasztalatai alapján meglepő is lehet a korai havazás, a szakértő elmondta, egyáltalán nem szokatlan, hogy novemberben esik a hó, ugyanis október utolsó hetében is mértek már több tíz centiméteres havat síkvidéken Magyarországon.

„Emlékezzünk vissza, 2003. október 23-án 28 centiméteres hóréteg alakult ki Sopronban, sőt 2012 október végén is ugyanezen a területen több centiméter vastag hó fedte be a tájat” – tette hozzá Tóth Tamás.

A pénteki havazás után megnyugszik a légkör térségünkben, viszont ahol megmarad a hó, jelentősen hidegebb lehet az ország más részeivel összehasonlítva, különösen éjszakánként.

MTI/Komka Peter

Az átlagosnál enyhébb telünk lehet

Rengeteg, egymásnak ellentmondó cikk kering az interneten az idei téllel kapcsolatban, de a megbízható előrejelzések időjárási helyzet függvényében egy hét vagy legfeljebb kilenc-tíz napra mondhatók. A társadalmi igény óriási lenne az évszakos előrejelzésekre, de ennél hosszabb időre legfeljebb tendenciák adhatók.

Kiindulva abból, hogy pillanatnyilag is a Földön, nagy területen az átlagosnál magasabb a hőmérséklet, és sokfelé az Atlanti-óceán is szokatlan magas hőmérsékletű, ami a hideg poláris levegővel keveredve erősebb ciklonokat kelthet,

ezek alapján nagyobb eséllyel lehet az átlagosnál enyhébb tél, amelyet az évszakos előrejelzési szimulációk is alátámasztanak – mondta a meteorológus, hozzátéve, hogy ez nem jelenti azt, hogy a tél folyamán ne alakulhatna ki egy-egy erős hidegbetörés nálunk is.