A kohéziós politika érdemben hozzájárulhat a demográfiai válság és a versenyképességi problémák megoldásához is az Európai Unióban - jelentette ki csütörtökön Brüsszelben Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter újságíróknak nyilatkozik a kohéziós tanácsülés előtt Brüsszelben 2024. november 28-án. MTI/Purger Tamás
A tárcavezető az EU-tagországok kohéziós témákkal foglalkozó tanácsülését megelőző sajtónyilatkozatában elmondta: a magyar uniós elnökség hat hónapját három, a kohéziós politika szempontjából is alapvető fontosságú dokumentum határozta meg: az Európai Bizottság kilencedik kohéziós jelentése, illetve az Enrico Letta, valamint Mario Draghi által jegyzett, a versenyképességről szóló jelentések.
Rámutatott arra, hogy mindhárom jelentés kitért az Európai Unión belüli területek közötti különbségek csökkentésére, valamint kiemelte, hogy - miként az a mostani tanácsi következtetésben is meg fog jelenni - "alapvető fontosságú a kapcsolat a kohézió, a versenyképesség és a demográfiai folyamatok között".
Ez utóbbira kitérve az Európát sújtó demográfiai válságra hívta fel a figyelmet, példaként az elöregedő társadalmakat, valamint a vidéki térségek elnéptelenedését említette, továbbá felhívta a figyelmet az úgynevezett "agyelszívás" jelenségére is, amelynek lényege, hogy a déli és keleti tagállamokból sok fiatal és tehetséges ember az EU központi területeire vándorol.
Navracsics Tibor elmondta, hogy az ülésen ezen három kérdésről egyeztetnek, illetve számba veszik e kedvezőtlen folyamatok megállításának lehetőségeit.
Aláhúzta: a bevándorlás - akár legális, akár illegális - nem orvosolhatja a problémákat, ehelyett, mint mondta, hosszú távú megoldásokban kell gondolkozni.
"Ehhez szükség van a családpolitika eszköztárára, infrastruktúrateremtésre, a leszakadó térségek támogatására, az oktatási rendszer fejlesztésére és a közlekedési infrastruktúra korszerűsítésére"
- jelentette ki.
Mint mondta, az ülésen a tagállamok képviselői által tett javaslatok alapján igyekeznek összeállítani egy olyan szakpolitikát, amely lehetővé teszi, hogy a kohéziós politika érdemben hozzájáruljon a demográfiai válság és a versenyképességi problémák megoldásához, ugyanis, mint azt kiemelte, "szoros összefüggés van a versenyképesség és a kohézió között".
"Minél összetartóbb egy társadalom, minél kisebbek a szociális és a területi különbségek, annál kevesebb energiát és anyagi erőforrást kell fordítani a leszakadó társadalmi csoportok és térségek felzárkóztatására, annál több mehet a versenyképesség megerősítésére" -mutatott rá.
"Alapvető fontosságú az is, hogy más uniós tagállamok leszakadó térségeinek felzárkóztatásában részt vegyünk, és segítsük őket a tapasztalatainkkal" - tette hozzá.
Elmondta, a magyar elnökség erre az otthoni szakpolitikában már bevált megoldásokat kínál, példaként pedig a többi között a családpolitikát említette, amelyre uniós szinten is komoly érdeklődés mutatkozik.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
A „civil parlament” ülését Harrach Péter, az MKDSZ elnöke nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy az MI máris beláthatatlan változásokat hozott. „Félni kell az MI-től? Nem, de az embertől igen” – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus, aki ennek kapcsán a katolikus egyház társadalmi tanítását is felidézte.
Az Egyesült Államokban január 20-tól új elnöki adminisztráció lép hivatalba, az addig hátralévő szűk két hónapban úgy tűnik, hogy a még hivatalban lévő demokrata adminisztráció, illetve az európai országok vezetésének egy része mindent megtesz annak érdekében, hogy a háború eszkalációjának veszélyét növelje.
- Az európai és a magyar kultúra a kereszténység alapjaira épült, ez határozza meg írott és íratlan szabályainkat, együttélési normáinkat, ennek szellemében éljük a mindennapjainkat, akkor is, ha sokan nem vallásosak – rögzíti Szelezsán György.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
