Guantánamóba küldi a legveszélyesebb migránsokat Trump
2025. január 30. 09:39
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump szerdán bejelentette, hogy utasítani fogja a Pentagon és a Belbiztonsági Minisztérium vezetését egy migránsokat fogva tartó létesítmény előkészítésére a guantánamói haditengerészeti bázison, amely akár 30 000 migráns befogadására is alkalmas lehet – írja a Reuters.
A guantánamói börtön - bbc/reuters
A kubai Guantánamó-öbölben található amerikai haditengerészeti támaszponton már működik egy – a külföldi terrorizmussal gyanúsítottak számára fenntartott magas biztonsági fokozatú amerikai börtöntől elkülönített – migránsok számára fenntartott létesítmény. Ezt évtizedek óta alkalmanként használják, többek között a tengeren elfogott haitiak és kubaiak elhelyezésére.
Trump határügyi főtanácsadója, Tom Homan később közölte, hogy a kormányzat bővíteni fogja a már meglévő létesítményt, és annak működését az Egyesült Államok Bevándorlási és Vámhatósága fogja felügyelni.
„Ma aláírok egy végrehajtási rendeletet, amely utasítja a védelmi minisztériumot és a belbiztonsági minisztériumot a 30 000 fő befogadására alkalmas guantánamói fogolytábor előkészítésére” – jelentette be Trump a Fehér Házban.
Hozzátette, hogy a létesítmény a „legveszélyesebb, bűnöző illegális bevándorlók” fogvatartására szolgál majd.
„Néhányuk annyira veszélyes, hogy még a saját országaiknak sem bízunk a kezébe, mert nem akarjuk, hogy visszatérjenek. Ezért Guantánamóra küldjük őket. Ezzel azonnal megduplázzuk a kapacitásunkat, igaz? És keményen fellépünk” – mondta Trump.
Nem sokkal később Trump aláírt egy memorandumot, amely ugyan nem tartalmazott konkrét számokat a migránsok számáról, de „további fogvatartási kapacitás” kialakítását rendelte el a bővített létesítményben.
mapsofindia.com
Tom Homan szerdán újságíróknak azt mondta, hogy a központot a „legrosszabb bűnelkövetők” fogva tartására használják majd.
Kristi Noem belbiztonsági miniszter, amikor a létesítmény költségeiről kérdezték, azt válaszolta, hogy az adminisztráció a kongresszussal egyeztet erről.
A guantánamói fogolytábort 2002-ben hozta létre George W. Bush akkori amerikai elnök, hogy ott helyezzenek el külföldi fegyveres szélsőségeseket a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően.
Jelenleg 15 rab maradt a börtönben.
Trump két demokrata elődje, Barack Obama és Joe Biden megpróbálta bezárni a guantánamói börtönt, de csak annak létszámát sikerült csökkenteniük. Trump azonban megfogadta, hogy nyitva tartja a létesítményt.
A börtönt hosszú ideje bírálják emberi jogi szervezetek a határozatlan idejű fogvatartások miatt, és az amerikai „terrorizmus elleni háború” korai túlkapásainak szimbólumává vált a kemény vallatási módszerek miatt, amelyeket a kritikusok kínzásnak neveznek. Miguel Díaz-Canel kubai elnök Trump tervét „brutális cselekedetnek” nevezte.
A veszélyes illegális bevándorlók számára létesített tábor elkülönül a bázison található börtöntől.
Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
Az amerikai elnökválasztás óta a „main-stream” módosulni látszik. Erre utal, hogy a nagy bankok egymással versenyezve hagyják el a Net-Zero límakartellt, és csoportosítják át a befektetéseiket a sokat szidott fosszilis energia bizniszbe. És ez bizony nagy baj, mert ha nem csurog a pénz a dekarbonizációra és a zöld energia programokra, akkor ez a hajó el fog süllyedni.
"Nem a filmes kreativitásról van szó, ebben a kormány szerencsére egyáltalán nem illetékes. A film nemcsak ipar, de művészet is, és a művészet szabad. Ezt a filmesek tudják a legjobban. De a filmipar fejlesztéséhez már szükség van az államra is" - hangsúlyozta Orbán Viktor.
Az American Airlines légitársaság közleményéből kiderül, hogy a szerencsétlenül járt utasszállító Wichita felől tartott Washingtonba és épp leszálláshoz készülődött a Ronald Reagan repülőtérre, amikor a Potomac folyó felett ütközött egy gyakorló repülést végző Blackhawk típusú katonai helikopterrel.
Az ütközés helyi idő szerint nem sokkal este 9 óra előtt történt, amely után a két jármű a folyóba zuhant.
Kétségtelen, hogy Vadai Ágnes szeretné magát hasznosnak érezni: a baloldalon ez önmagában nagy erény. Ezért meglehetősen sűrűn legalább fél órát - ha nem is dolgozik - tevékenykedik: levelet ír egy miniszternek.
Az amerikai elnökválasztás óta a „main-stream” módosulni látszik. Erre utal, hogy a nagy bankok egymással versenyezve hagyják el a Net-Zero límakartellt, és csoportosítják át a befektetéseiket a sokat szidott fosszilis energia bizniszbe. És ez bizony nagy baj, mert ha nem csurog a pénz a dekarbonizációra és a zöld energia programokra, akkor ez a hajó el fog süllyedni.
