A magyar női vízilabda-válogatott 14-10-re nyert az olimpiai ezüstérmes Ausztrália ellen a világkupa szuperdöntő pénteki negyeddöntőjében, a kínai Csengtuban.
Cseh Sándor szövetségi kapitány együttese a négy között a tavaly nyáron Párizsban diadalmaskodó spanyolokkal találkozik szombaton, magyar idő szerint 14.15-től.
A magyar válogatott eddig egyszer, 2002-ben lett aranyérmes a világkupában, ezen kívül egy-egy második és harmadik helyezése van. Legutóbb, 2023-ban Long Beachen a negyedik helyen végzett a házigazda amerikaiak, a spanyolok és a hollandok mögött.
Női világkupa, szuperdöntő (Csengtu), negyeddöntő:
a magyar csapat gólszerzői: Vályi 4, Garda, Rybanska, Hajdú 2-2, Peresztegi-Nagy, Leimeter, Sümegi, Dömsödi 1-1
A nagyszünetig ugyan szoros volt az összecsapás, de az már az első percektől látszott, hogy a magyar csapat sokoldalúbb, ötletesebb játékra képes, mint riválisa. A harmadik negyedben ez már az eredményen is látszódott, a mezőny legjobbja, Vályi Vanda vezetésével - a párizsi olimpia óta először játszó klasszis szokásához híven hozta a ráúszásokat, valamint labdákat szerzett és gólokat lőtt - néggyel elment az együttes (8-4).
A záró nyolc percre háromgólos magyar előnnyel fordultak a csapatok, Hajdú Kata pedig rögtön az első támadást egy távoli góllal zárta, a rivális azonban rögtön válaszolt előnyből. Neszmélyi Boglárka szép védései után újra Hajdú volt eredményes, ezzel pedig gyakorlatilag eldöntötte az összecsapást. Az ausztrálok bár másfél perccel a vége előtt két gólra feljöttek, Garda Krisztina távoli bombája lezárta a mérkőzést, sőt, még Vályi is betalált egy kontra végén.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
