A magyar női vízilabda-válogatott 14-10-re nyert az olimpiai ezüstérmes Ausztrália ellen a világkupa szuperdöntő pénteki negyeddöntőjében, a kínai Csengtuban.
Cseh Sándor szövetségi kapitány együttese a négy között a tavaly nyáron Párizsban diadalmaskodó spanyolokkal találkozik szombaton, magyar idő szerint 14.15-től.
A magyar válogatott eddig egyszer, 2002-ben lett aranyérmes a világkupában, ezen kívül egy-egy második és harmadik helyezése van. Legutóbb, 2023-ban Long Beachen a negyedik helyen végzett a házigazda amerikaiak, a spanyolok és a hollandok mögött.
Női világkupa, szuperdöntő (Csengtu), negyeddöntő:
a magyar csapat gólszerzői: Vályi 4, Garda, Rybanska, Hajdú 2-2, Peresztegi-Nagy, Leimeter, Sümegi, Dömsödi 1-1
A nagyszünetig ugyan szoros volt az összecsapás, de az már az első percektől látszott, hogy a magyar csapat sokoldalúbb, ötletesebb játékra képes, mint riválisa. A harmadik negyedben ez már az eredményen is látszódott, a mezőny legjobbja, Vályi Vanda vezetésével - a párizsi olimpia óta először játszó klasszis szokásához híven hozta a ráúszásokat, valamint labdákat szerzett és gólokat lőtt - néggyel elment az együttes (8-4).
A záró nyolc percre háromgólos magyar előnnyel fordultak a csapatok, Hajdú Kata pedig rögtön az első támadást egy távoli góllal zárta, a rivális azonban rögtön válaszolt előnyből. Neszmélyi Boglárka szép védései után újra Hajdú volt eredményes, ezzel pedig gyakorlatilag eldöntötte az összecsapást. Az ausztrálok bár másfél perccel a vége előtt két gólra feljöttek, Garda Krisztina távoli bombája lezárta a mérkőzést, sőt, még Vályi is betalált egy kontra végén.
Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
Franciaország 2023-ban kiutasított egy 39 éves üzbég migránst az Emberi Jogok Európai Bíróságának tiltása ellenére. Görögország szintén figyelmen kívül hagyja a Bíróság egyes ítéleteit, amikor a migránsokat Törökországba toloncolja vissza polgárainak védelmére hivatkozva.
Simicskó István véleménye szerint a magyar határkerítésnek fizikai és szimbolikus jelentősége, üzenete is van, s ez a határkerítés nemcsak Magyarországot, de az egész keresztény, európai kultúrát is védelmezi.
Az így megformált „kard és kereszt” a művész megfogalmazásában egyben szimbóluma is a nagy király személyének és királyságalapító munkájának - elemez a művészettörténész.
Orbán Viktor elmondta: egymástól függetlenül különböző szakértői csoportok - nemcsak Magyarországon, hanem azon kívül is - az elrejtett, az Európai Bizottság egyedi döntéseinek körébe utalt tételeket is azonosították, összeadták.